A könyvtár eMagyarország pontja Digitális Jólét Program ponttá alakult át. Elindult a Könyvet házhoz szolgáltatás a mozgásukban akadályozott városlakók számára. Első alkalommal szerveztünk a Tiszaszederkényi Fiókkönyvtárban az “Esély” Napközi Otthon fiatal felnőtt fogyatékkal élő gondozottjai számára könyvtári délelőttöt. A kulturális törvénynek megfelelően az intézmény neve Derkovits Kulturális Központról július 20-án Tiszaújvárosi Művelődési Központ és Könyvtárra változott.

A Könyvtári Szolgáltató Rendszerhez csatlakozott Oszlár is, így a könyvtár már 11 települési könyvtár ellátását végzi. Befejeződött az épület akadálymentesítése: a korábbi teherlift helyére személylift került. Felújították, korszerűsítették az olvasói mosdót. A könyvtár pályázott a Minősített Könyvtár címre. A pályázat benyújtását hosszas előkészítő munka előzte meg. Az Országos Könyvtári Napokon került bevezetésre a könyvtár új szlogenje: Velünk könnyvebb!

Hamvas mozaikok címmel indult el egy olvasásnépszerűsítő és ismeretterjesztő előadássorozat.

A 2008-as konzorciumban megvalósított TIOP 1.2.3 pályázat nyomán jelentős informatikai fejlesztés zajlott az intézményben. Egyrészt az olvasók számára korszerű eOlvasóterem nyílt a könyvtárban, másrészt a fiókkönyvtárak informatikai rendszere is megújult. Mindkét fiókkönyvtárunk áttérhetett az ALEPH-rendszer használatára és egyúttal a gépi kölcsönzésre. A 2. emeleten működő, nehezen megközelíthető Hangtár lekerült a földszintre, egyúttal a hangtár és a videotár összeolvasztásával létrejött a mai Médiatár.

2005. július 1-jétől Czikora János nyugdíjba vonulása miatt megüresedett a Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár igazgatói álláshelye. Utódjául Mátyás Zoltánt, a korábbi szakmai, majd általános igazgatóhelyettest nevezte ki az Önkormányzat. Az új általános igazgatóhelyettes, könyvtárvezető Tompáné Mészáros Hedvig lett. A könyvtár több éves kérésének tett eleget az Önkormányzat, amikor a dokumentum-beszerzésre fordítandó keretet jelentősen megemelte. Ez az összeg a különböző kiadói kedvezményekkel, egyéb forrásokkal kiegészítve biztosította a könyvtári gyűjtemény megfelelő szintű gyarapítását, egyrészről az olvasói igények, másrészről a gyűjtőköri szabályzatban leírtaknak megfelelően. Konzorciumi szerződést kötöttünk a MATARKA internetes országos folyóirat- és cikkatadatbázissal, ennek értelmében internetes tartalomszolgáltatást végzünk.

A Képviselő-testület 2003. február 28-án döntött a József Attila úti fiókkönyvtár március 1-jei bezárásáról. A Fiókkönyvtár jól működő klubkönyvtár volt, melynek bezárása érzékenyen érintette a környék lakosságát. A Városi Könyvtár egyetlen még működő fiókkönyvtárát a Tisza-parti városrész lakói számára tartották fenn, s elsősorban folyóiratolvasóként és klubként működött. Szeptember 15-ével Venyigéné Makrányi Margit, a Városi Könyvtár vezetője, az összevont intézmény általános igazgatóhelyettese távozott a Könyvtár éléről, miután elnyerte a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár igazgatói állására kiírt pályázatot. A Városi Könyvtár vezetését Tompáné Mészáros Hedvig vette át szakmai igazgatóhelyettesként.

Ekkor került sor a tiszaújvárosi önkormányzati intézményhálózat átszervezésére. Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 2000. február 25-én megtartott ülésén a 229/2000. 35/Ökth. számú határozatában 2000. július 1-i hatállyal megszüntette a Derkovits Művelődési Központot és a Városi Könyvtárat, s megszüntetésüket követően új közművelődési intézményt alapított, Derkovits Művelődési Központ néven. A Képviselő-testület döntése értelmében az összevont intézmény a továbbiakban közművelődési intézményként és városi könyvtárként funkcionál, melynek alaptevékenységébe tartozik a közművelődési, könyvtári és múzeumi tevékenység. Czikora Jánost nevezték ki az összevont intézmény igazgatójává. A Városi Könyvtár szakmai- és az összevont intézmény általános igazgatóhelyettesi teendőit a továbbiakban Venyigéné Makrányi Margit látta el.

A Városi Könyvtár életében piros betűs ünnepnek számított 1998. január 23-a, amikor végre hivatalosan is átadhatták az olvasóknak, a város lakosságának az előző évben teljesen felújított, korszerű Széchenyi út 37 sz. alatti könyvtári épületet. A könyvtár új szolgáltatásaként hozták létre a felújított épületbe való visszaköltözéskor a Közhasznú Információs Szolgálatot, ahol az olvasók térítésmentesen használhatták az intézményben fellelhető CD-ROM-okat, adatbázisokat, térítés fejében pedig internetezhettek, nyomtathattak, szövegeket szerkeszthettek, szkenneltethettek. Az intézmény két fiókkönyvtára közül jelentős változáson ment keresztül az Erőmű Fiókkönyvtár, mai nevén Tiszaparti Fiókkönyvtár, mert az Idősek Napközi Otthonával, a Rendelőintézettel és az Ifjúsági Klubbal közös épületben, a szolgáltatóházban nyert elhelyezést. A József Attila úti, 3. sz. Fiókkönyvtárat elsősorban a gyermekek látogatták, akiknek heti rendszerességgel szerveztek gyermekfoglalkozásokat, s az ott készült alkotásokból kiállításokat. A 3. sz. fiókkönyvtár esetében a kölcsönzött dokumentumok ugrásszerű növekedéséről beszélhetünk. Április 15-én megkezdte működését a könyvtár 3. emeleti Irodalmi Kávéházában a Kaffka Margit Pedagógus Nyugdíjas Klub. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a szakmai kuratórium döntése alapján 1998-ban az „Év könyvtára” kitüntető címet a tiszaújvárosi Városi Könyvtár nyerte el.

Az egyre differenciáltabb olvasói igényeket kielégítő szolgáltatások biztosítása mellett a könyvtár ismeretterjesztő és egyéb felnőtt- és gyermekrendezvényeket szervezett a könyvtárban, a fiókkönyvtárakban és külső helyszíneken is. Szeptember 18-án megalakul a könyvtárban a Pozitív Gondolkodásúak Klubja. A könyvtári gyűjtemény a 90-es évekre 100.000 fölé emelkedett. A hagyományos könyv, folyóirat, hanglemez mellett, hangkazettákat, videofilmeket, CD-ROM-okat találunk a kínálatban. A könyvtári terek zsúfoltak voltak, az épületben sok kis alapterületű helyiség nehezítette a mindennapokat. A raktározási gondok, az előadóterem hiánya sok problémát okozott. A körülmények okozta nehézségek ellenére a könyvtárosok lelkiismeretes, színvonalas munkát végeztek.

Mihalkó Zoltánné távozása után Venyigéné Makrányi Margit, a korábbi helyettes lett az igazgató. Az új intézményvezető helyettese Dajkáné Mészáros Mária lett. Gyermekkönyvtár első ízben szervezte meg a ma már hagyományosnak számító nyári olvasótáboros napközit. Sor került az első kölcsönző és nyilvántartó szoftverek beszerzésére. Megkezdődött a könyvtári munka gépesítése. Vonalkód került a több mint 80.000 dokumentumra.

1988-ban a technikai eszközpark egy IBM XT kompatibilis számítógéppel bővült, amelyet az intézmény pályázat útján a Művelődési Minisztériumtól kapott. Az kölcsönzőterek zsúfoltságán csak a külső raktárak igénybevétele enyhített, de ez lassította a szolgáltatást.

Befejeződtek az előző esztendőben elkezdett fejújítási és bővítési munkálatok. A Széchenyi út felől új bejárat és egy ruhatár kialakítására került sor. 1985 folyamán minisztériumi vizsgálatot folytattak a Városi Könyvtárban, amely kiterjedt mind a működési feltételek elemzésére, mind a szakmai munkára, illetve az állomány összetételére. A vizsgálat során megállapították, hogy az intézmény rossz feltételek között dolgozik, és a normatívában előírt alapterület messze elmarad az ideálistól. Megindult a videokazetták gyűjtése, ezzel a Videotár megalapozása, a videovetítések, a kölcsönzések beindítása.

Januárban a Gyermekkönyvtár végre átköltözhetett művelődési központ I. emeleti termeiből az Árkád sor 16. szám III. emeleti épületrészben megüresedett lakásba, amelyet gyermekkönyvtári célra és a Helytörténeti Gyűjtemény elhelyezése céljából a tanács kiutalt a könyvtár számára. Megoldódott a tiszaszederkényi 1. sz. Fiókkönyvtár helyzete is, mert 1982-ben, a felújított Művelődési Ház átadását követően, megfelelő helyiséget kapott benne a működéséhez. 1982-ben a Művelődési Központtal közös szervezésben indították be a Filmklubot. A Városi Könyvtár eredményei jelentős fejlődésről tanúskodnak a forgalmi adatok tekintetében. Az alultervezett költségvetés ellenére növekedett mind az olvasók, mind a látogatók, illetve a kölcsönzött kötetek száma, ami jelzi a lakosság igényét és érdeklődését az intézmény által kínált művelődési lehetőségek iránt. A Városi Könyvtár aktív résztvevője volt a korszak országos olvasómozgalmainak. A könyvtár számos elismerést szerzett ezeken a pályázatokon.

Az Erőmű lakótelep letéti könyvtárából 1979. április 1-én a Városi Könyvtár szabadpolcos 2. számú fiókkönyvtára lett. (ma Tiszaparti Fiókkönyvtár) A letéti könyvtárakból 11 működött 1980-ban a következő helyszíneken: TVK Villamos Üzem, Tűzoltóság, ÁFOR, TIFO Műszaki Könyvtár, Városgazdálkodási Vállalat, Csillagászati Szakkör, TEV Munkásszálló, TIFO Munkásszálló, 31. sz. ÁÉV Munkásszálló.

Az Óvárosi Községi Könyvtár a letéti hálózatból történő kivonását követően 1977. január 1-jétől a Városi Könyvtár Óvárosi 1 sz. Fiókkönyvtára lett. (ma Tiszaszederkényi Fiókkönyvtár)

1975. január 17-én a könyvtár új helyre költözött a régen "kinőtt" TVK munkásszállóról az Árkádsor 16. szám alatt lévő átalakított lakóépület két szintjére. Az új helyszín minőségi előrelépés volt a könyvtár történetében. 1975. május 1-jével módosították az 1969-ben kötött közös fenntartásra vonatkozó megállapodást. Az ismét nevet változtató intézmény: a Leninvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ működtetője a TVK Szakszervezeti Tanácsa helyett, a Leninvárosi Városi Tanács lett. Az intézmény továbbra is közösen fenntartott maradt a megállapodásban szereplő támogatást nyújtó szervekkel.

1971-ben a Felnőtt kölcsönző egy újabb helyiséggel bővült, itt alakították ki az Olvasótermet és helyezték el a hírlapolvasót, amely korábban a művelődési központ félemeletén működött. A könyvtár klubokat működtetett, vetélkedőket, ismeretterjesztő programokat szervezett, célja a műveltség növelése volt. A szocialista brigádok „kulturális vállalásainak” teljesítésében is jelentős szerepet töltött be.

1967-ben hosszú várakozás után elkészült az Egyesített Művelődési Otthon épülete, mely Derkovits Gyula Művelődési Ház néven működött tovább. Épületében 1968. február 1-jétől a SZOT Kulturális Osztályától kapott pénzből két helyiséget rendeztek be a Gyermekkönyvtárnak, majd kicsit később a hírlapolvasónak is. A könyvtár kis alapterületen működött, rendezvényeit a művelődési ház nagytermében tartotta.

A tiszaszederkényi üzemek és szakszervezetek együttes erőfeszítéssel megvetették a városi könyvtárügy alapjait, és megteremtették az egyesített szakszervezeti könyvtárat Egyesített Művelődési Otthon Könyvtára elnevezéssel, amely a Május 1. út 15. szám I. emeletén két helyiségből álló, eredetileg lakás céljára épült helyiségben működött. Fenntartója a TVK Szakszervezeti Bizottsága volt, de működtetése a tanáccsal és több üzemmel közösen történt. Tiszaszederkény-Újváros Egyesített Művelődési Otthon vezetősége 1965. szeptember 1-jétől munkatervben rögzítette a terület művelődési tevékenységének feladatait, melyben a Könyvtár munkájával kapcsolatos teendőkről: a lakosság, az üzemi dolgozók könyvtárigényének kielégítéséről, új üzemi letétek kialakításáról, az irodalmat értő és szerető olvasótábor kialakításáról, a dolgozók látókörének szélesítése érdekében a politikai és ismeretterjesztő művek propagálásáról is szó esik. A rendszeres könyvtári munka a végbement személyi változások következtében hamar fejlődésnek indult. Doktor Károlynétól Nagy Eszter és Bari Istvánné részfoglalkozású könyvtárosok vették át az állományt, nagy erővel fogva hozzá a könyvek leltárba vételéhez. Kovács Gáspárné a kezdetektől 1968-ig irányította a könyvtár munkáját, őt Sotkó Józsefné követte a könyvtárvezetői székben egészen 1974. június 20-áig. 1965. december 31-én 5.525 kötet adatai szerepeltek a leltárkönyvben. A hetvenes évek végére ez a szám - köszönhetően a Könyvtárellátó Vállalattal évi 900 könyv beszerzésére kötött szerződésnek és a szakszervezetektől kapott további ajándékköteteknek - elérte a 35.000-et.