TÖRTÉNET

Történet

1964. februárja
Elkészült Tiszaszederkény városrendezési terve a felépítendő kulturális otthonnal, melyet az Üzletsorral szembeni beépítetlen területre terveztek.

1965
A TVK Szakszervezeti Bizottsága a vállalatok szakszervezetei tanácsaival közösen látta el a területen folyó kulturális munkát. Az új kultúrotthon átadásáig Egyesített Művelődési Otthon néven szerepelt az intézmény. Július 5-én Mihalovits Ervint választották az épület nélküli intézmény első kinevezett igazgatójául.

1965
A TVK Szakszervezeti Bizottsága a vállalatok szakszervezetei tanácsaival közösen látta el a területen folyó kulturális munkát. Az új kultúrotthon átadásáig Egyesített Művelődési Otthon néven szerepelt az intézmény. Július 5-én Mihalovits Ervint választották az épület nélküli intézmény első kinevezett igazgatójául.

1967. november 4.
A Művelődési Ház átadási ünnepsége. Az intézményhez szervezetileg hozzá tartozott az Erőmű Klub és a Központi Könyvtár is.

1968. május 30.
Törzskönyvezték, besorolták intézményünket a művelődési központ kategóriába Tiszaszederkény-Újvárosi Művelődési Ház néven. Ekkor már működött nálunk Balettiskola, Bábszakkör, Fotószakkör, Képzőművész Kör, Gyermekklub, Ifjúsági Klub és Filmszínház.

1968. május 30.
Törzskönyvezték, besorolták intézményünket a művelődési központ kategóriába Tiszaszederkény-Újvárosi Művelődési Ház néven. Ekkor már működött nálunk Balettiskola, Bábszakkör, Fotószakkör, Képzőművész Kör, Gyermekklub, Ifjúsági Klub és Filmszínház.

1969. március 6.
A Művelődési Központ felvette Derkovits Gyulának, a két világháború közötti magyar festészet egyik jelentős alakjának a nevét. Ebben az évben már Irodalmi Színpad, Énekkar, Fúvószenekar, Filmszakkör, Csillagvizsgáló Szakkör, Filmklub, Magnós Klub, Biliárd Klub és Sakk Klub is várta az érdeklődőket.

1971
A Honismereti Szakkör a hazai táj védelmére és a hazaszeretetre nevelés céljából szerveződött, a Nyugdíjasok Klubja év végén alakult. A Bélyeggyűjtők Körének tagjai is a Művelődési Központban találkoztak.

1971
A Honismereti Szakkör a hazai táj védelmére és a hazaszeretetre nevelés céljából szerveződött, a Nyugdíjasok Klubja év végén alakult. A Bélyeggyűjtők Körének tagjai is a Művelődési Központban találkoztak.

1975. július 1.
A Leninvárosi Városi Tanács lett a Derkovits Gyula Művelődési Központ működtetője.

1976
A Díszítőművész Szakkört 12 lelkes asszony indította el szeptemberben.

1976
A Díszítőművész Szakkört 12 lelkes asszony indította el szeptemberben.

1978
Új intézményrésszel bővült a művelődési központ, amikor 1978. szeptember 26-án felavatták a Felnőttoktatási Stúdiót.

1979
Egységes közművelődési intézményhálózatot hoztak létre, ezért megszüntették az óvárosi Művelődési Ház önállóságát, amely így a Derkovits Gyula Művelődési Központ szerves részévé vált.

1979
Egységes közművelődési intézményhálózatot hoztak létre, ezért megszüntették az óvárosi Művelődési Ház önállóságát, amely így a Derkovits Gyula Művelődési Központ szerves részévé vált.

1981
A Városi Könyvtár szervezetileg különvált a Művelődési Központtól és részben önálló intézmény lett.

1982
A tiszaszederkényi Művelődési Házat az épület felújítási munkálatainak idejére átmenetileg a Derkovits Gyula Művelődési Központhoz csatolták.

1982
A tiszaszederkényi Művelődési Házat az épület felújítási munkálatainak idejére átmenetileg a Derkovits Gyula Művelődési Központhoz csatolták.

1983. szeptembere
Az iskolai tanév kezdetekor alakult meg a Pántlika Néptánccsoport művészeti közössége 10-12 éves gyermekek közreműködésével, Kulcsár László szakmai vezetésével.

1987
Január elsejével létrejött Tiszaszederkényben az egységes Általános Művelődési Központ (ÁMK) intézménye, így függetlenné váltak a Derkovits Gyula Művelődési Központtól.

1987
Január elsejével létrejött Tiszaszederkényben az egységes Általános Művelődési Központ (ÁMK) intézménye, így függetlenné váltak a Derkovits Gyula Művelődési Központtól.

1989. január 1.
Megváltozott a Művelődési Központ szervezeti felépítése, a Városi Könyvtár, a Helytörténeti Gyűjtemény, a Családi Iroda és a Városi Televízió önálló költségvetési intézményként működtek tovább.

1990
A Derkovits Vegyeskar mellett megalakult a Városi Gyermekkar Busku Béláné karnagy és Bali Istvánné másodkarnagy vezetésével.

1990
A Derkovits Vegyeskar mellett megalakult a Városi Gyermekkar Busku Béláné karnagy és Bali Istvánné másodkarnagy vezetésével.

1992
Első ízben rendeztük meg az azóta már hagyománnyá vált Tavaszi Fesztivált.

1995
A Tiszavirág Foltvarrókört Szabados Lajosné alapította január 31-én, a Művelődési Központ Derkovits Majorette Csoportja az április 24-én tartott válogatót követően alakult meg Bognár Imre vezetésével.

1995
A Tiszavirág Foltvarrókört Szabados Lajosné alapította január 31-én, a Művelődési Központ Derkovits Majorette Csoportja az április 24-én tartott válogatót követően alakult meg Bognár Imre vezetésével.

1998
Augusztusban megalakult a 4-8. osztályos tanulókat felölelő Hajcihő Bábcsoport Mátyás Zoltán művészeti vezető irányításával.

2000. július 1.
A városi intézmények összevonása során a művelődési központ és a könyvtár Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár néven működött tovább. Az összevont intézmény igazgatója Czikora János lett.

2000. július 1.
A városi intézmények összevonása során a művelődési központ és a könyvtár Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár néven működött tovább. Az összevont intézmény igazgatója Czikora János lett.

2004
Május 1-jén az intézmény a Dél-borsodi Közművelődés Decentrumává lépett elő, június 7-én pedig megnyitotta kapuit a Tourinform Iroda.

2005. július 1.
Czikora János nyugdíjba vonulása után Mátyás Zoltán általános igazgatóhelyettes lett az intézmény új igazgatója.

2005. július 1.
Czikora János nyugdíjba vonulása után Mátyás Zoltán általános igazgatóhelyettes lett az intézmény új igazgatója.

2009. április 1.
Összevont intézményünk korábbi hivatalos neve a Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár ekkor Derkovits Kulturális Központra módosult.

Írjon nekünk!

Rendezvény bejelentés