Április 1-jén van a Bolondok napja. Akit ezen a napon tréfásan rászednek, vagyis a bolondját járatják vele, megkapja az „április bolondja" titulust. Hogy honnan ered ez a szokás, nem tudjuk biztosan, de több országban is elterjedt. Egyik magyarázat az áprilisi időjárás szeszélyességéhez köti, ami megbolondítja az embereket. Egy másik szerint egy ősi kelta szokás maradványa, mikor is április kezdetén bohó, vidám tavaszi ünnepeket ültek. Egyes történészek szerint a bolondok napjának eredete 1582-re nyúlik vissza, amikor Franciaország a Julianus-naptárról áttért a Gergely-naptárra, és sokan nem vették észre, hogy az új év kezdete január 1-jére tolódott és továbbra is március utolsó hetétől április 1-ig folytatták az ünneplést. Emiatt viccek és álhírek célpontjává váltak, és elkezdték őket „április bolondjának" hívni.

A modern időkben sokan várták az április elsejét, hogy jól kidolgozott bolondok napi álhíreket és vicceket alkossanak. A BBC csatorna 1957-ben például arról számolt be, hogy a svájci farmerek rekord spagettitermést tapasztaltak, s közben olyan felvételek voltak láthatóak, amelyeken az emberek tésztát szüreteltek a fákról. Egy francia újság azt tudta elhitetni az emberekkel, hogy ledózerolják az Eiffel-tornyot, míg egy angol napilap közzétette, hogy a híres Big Ben órája digitálisra vált.

Tematikus összeállításunk köteteiben szerepel valamiféle "bolondság" vagy "bolondozás", esetleg átverés, vagy tréfa áldozatai lesznek a szereplők.

Ha Joe-nak és Vickynek fogalma lett volna arról, milyen lesz ténylegesen áttelepülni az Alpujarra-hegység lankái közé ékelődött apró falucskába, talán kétszer is megfontolják… Nem tudták, mekkora kultúrsokk vár rájuk. Amiképpen azt sem, hogy kelletlenül ugyan, de elkezdenek csirkéket tartani, és nekik lesz Spanyolországban a legveszedelmesebb kiskakasuk. Mit sem sejtettek arról, hogy elnyerik egy nyolcvanöt éves „füvező" cicababa barátságát, és épp egy öszvér siet majd a megmentésükre. Az életük soha nem unalmas, mióta belefogtak az „ötéves tervbe". Az öt év letelte után dönteniük kell: maradnak Andalúziában, vagy visszatérnek a viszonylag épelméjű Angliába? Vicky és Joe történetében minden megtalálható: fesztelen jókedv, állatok, bizarr szereplők, fantasztikus receptek és napfény.

Raktári jelzet: T 98

Jó ötlet-e letagadni a korunkat netes párkeresésnél?
Mihez kezdesz, ha a barátnőd hatvanadik születésnapja egybeesik a barátod harmincadik születésnapjával?
Szégyelljük-e magunkat, ha főnöztetünk, amikor az egyik gyerekünk tetves?
Tényleg twittel a Dalai Láma, vagy azt az egyik titkára csinálja helyette?
Lefeküdni valakivel két randi és hatheti sms-ezés után ugyanaz, mint férjhez menni két találkozás és hat hónapi levelezés után Jane Austen korában?

Efféle dilemmákon emésztődve csetlik-botlik Bridget Jones a szinglianyaság buktatói között… És közben újra felfedezi a nőiségét – abban az életszakaszban, amelyet egyesek képesek az otromba és ósdi „középkorúság" szóval meghatározni.

Igen, bridzselők, Bridget visszajött – és bármilyen meglepő, közben felnőtt lett, legalábbis egy kicsit. Most ötvenegy éves, de a körülmények szerencsétlen alakulása folytán megint egyedül van, és két kisgyerekről is gondoskodnia kell, valamint mellettük is időt szakítani szexi fiatal fiújára.
Utolsó találkozásunk óta Bridget fölfedezte a Twittert (ő @JoneseyBJ), lecserélte a chardonnayt koktélra, és már nem önsegélyező könyveket olvas, hanem gyermeknevelési szakirodalmat. Persze, megint hebrencs kalandokba bonyolódik, de olykor – merjük kijelenteni? – mintha érzelmi érettségről árulkodna a viselkedése. Igaz, továbbra is képes olyan kelekótyaságokra, mint egy balul végződő botoxoztatás...

Raktári jelzet F 57

Elvarázsolt regény egy mániás depressziós festőművészről, akiben a saját bolond nagyapja azért született újjá, hogy jóvátehesse a család bűneit. 

A szerző három, csodálatosan megfestett férfi karakterén keresztül ábrázolja egy évszázad nemzeti nyomorúságát, ahol nem kell túl sok az olvasónak, hogy rádöbbenjen, tulajdonképpen egy, azaz egy – szimbolikusan magyar – hős/antihős a regény vezéralakja: az öreg, háborútjárt Mazurka Flórián, az ifjú rendszerváltás-kori Flóri gyerek, és az ő szegény lesanyizott apja. Három generáció, különböző helyszíneken, sorsuk más és más borzalmaival, kiszolgáltatottságuk különböző színpadán, de mind ugyanazzal az eleve elrendelt egyéni és nemzeti tragédiával, a született vesztes megbélyegzettségével. Ezt a terhet, ezt a lelki abúzust bármely korban képtelenség lenne ép elmével hordani, cipelni egy életen át. Így nem lehet meglepő, hogy a vezető karakter(ek) személyisége meghasad, a mentális nyomás legyőzi a Mazurkákat, legyenek bár a Don-kanyar szívós túlélői, a gulyáskommunizmus többre-jobbra hivatott, kallódó „értelmiségi proli"-jai, vagy a századvégi kurzusváltó idők helykereső, de önmagukat soha nem találó művészemberei.

Raktári jelzet: K 10

8 óra 52 perc. Siobhan alig várja a randiját Josephfel. Egy Valentin-napi reggeli azért már jelent valamit… De hol van ő?

14 óra 43 perc. Miranda őszintén reméli, hogy a Josephfel megbeszélt, Valentin-napi ebédrandi méltó alkalom lesz megünnepelni, hogy új munkája van. De hol késlekedik már a férfi?
18 óra 30 perc. Joseph megígérte, hogy eljátssza Jane partnerét a Valentin-napi eljegyzési bulin. Csakhogy nem jelenik meg a helyszínen…
Három faképnél hagyott nő, és mindhármukat ugyanaz a férfi ültette fel. Mi ez, ha nem botrány?

Beth O'Leary legújabb regénye egy igazán különleges, elképesztően bájos, szívszorító, mégis örömteli történet randizásról és várakozásról, illetve arról, hogy a szerelem milyen sokféle úton-módon találhat ránk.

Raktári jelzet: O 30

A Csokoládé, a Szederbor, az Ötnegyed narancs, a Partvidékiek és A francia konyha világhírű szerzője ezúttal időutazásra indul a tizenhetedik századi Franciaországba, a boszorkányperek, a királygyilkosság és a vallási téboly hazájába.

Juliette-et, a Szárnyas Asszony néven ismert kötéltáncosnőt körülményei arra kényszerítik, hogy kislányával, Fleurrel együtt Sainte Marie-de-la-Mer isten háta mögötti apátságában keressen menedéket, ahol Auguste nővérként éldegél a jólelkű apátnő gyámsága alatt. Ám rövidesen új szelek fújnak: IV. Henrik meggyilkolása hatalmas zűrzavart idéz elő Franciaországban.

Az apátnő halála után megérkezik Isabelle, az új rendfőnöknő, és Juliette meg az apátság békés élete szintén felbolydul. Mert a jövevény egy korrupt nemesi család tizenkét esztendős gyermeke. Isabelle ráadásul Juliette múltjának egyik kísértetét is magával hozza, aki papnak álcázza magát, és akitől Juliette jó okkal retteg… 

Raktári jelzet: H 34

"Az ember akkor öregszik meg, amikor mosolyog azon, amin valaha sírt."

"Az ember nem azt szereti, akit akar, hanem akit tud."

"A bizonyosság ütötte seb begyógyul, a bizonytalanság halálos méreg."

Ilyen és hasonló igazságokat olvashatunk Móra Ferenc füveskönyvében. Rekeszizom-fájdító szellemes mondásokat, nevettető történeteket is találhat e műben az olvasó. Remek kikapcsolódás – bárhol, bármikor.

Raktári jelzet: M 86

A Tudor-udvarba érkezik Hannah, az inkvizíció elől menekülő zsidó lány: kémkedni küldték Mária hercegnő, Edward király trónjának elfeledett örököse után. Hannah-nak meg kell találnia a biztonságos utat olyan időkben, amikor a lélekbelátás képessége egyenlő a boszorkánysággal, s amikor a más vallás és az igaz szerelem a halált jelentheti.

A másik Boleyn-lány és A Boleyn-örökség nagy közönségsikere után újabb Philippa Gregory-regény is elbűvölheti az olvasót. 

Raktári jelzet: G 63

Chloe Madison másra sem vágyik sikeres cukrász diplomája megszerzésének napján, mint hogy együtt ünnepeljen azzal a férfival, akit szeret, és akit egy csodálatos csokoládé tortával akar elkápráztatni. Az igazi cukrászremek ugyan nagy sikert arat, Chloe-t mégis élete legnagyobb csalódása éri. A férfi ugyanis, miután nagy élvezettel lenyalta a tortáról a csupa csoki mázat, kész tények elé állítja a lányt: új életet kezd Párizsban, egy másik nő oldalán.
Jó ötletnek tűnik, hogy felejteni barátnőjéhez utazzon az Isten háta mögötti kis városba, Sugar Creekbe, a kanadai határ mellé, ráadásként a Monroe-család legidősebb hölgy tagjának legyen a társalkodónője és szakácsa. De hogyan alkosson ételkölteményeket egy szerelmi bánatban szenvedő lány, hogyan kezelje a kissé hóbortos, de imádnivaló munkaadóját, hogyan illeszkedjen be a kisvárosi életbe a pezsgő Manhattani pörgés után? Mi is az a Cupcake-imádók Klubja, ahová barátnője mindenáron be akarja szervezni? És ki a titokzatos Devlin Monroe, a Monroe-klán legszexisebb és legsármosabb férfitagja, akivel már az első találkozáskor felizzik köztük a mindent elsöprő szenvedély?

Beth Ciotta regénye őszinte, humoros, szexi és imádnivaló. 

Raktári jelzet: C 22

A Bolondok tornya verses elbeszélés. A 18. századi festő, Canaletto és egy 20. századi ideggyógyász közös utazása közel háromszáz év történelmét rántja egybe. A dialógust hol angyali, hol tévébemondói szólam egészíti ki, valamint a lábjegyzetből kiszóló hang, mely adatolja, bővíti, kommentálja a főszövegben olvasottakat. Az ironikus kiigazítások, a drámai nyelv hátborzongatóan és ironikusan szórakoztató, sodró lendületű formát ad az olvasmányos, lebegő ritmusú műnek.

Raktári jelzet: S 26

Zötyög egy irdatlan ketreccel ellátott hatökrös szekér, át Milánó belvárosán. A ketrecben sok ezer madár, a bakon egy diliházból épp szabadult, mai Szent Ferenc (Második Augusto, az Olasz Gomb- és Repülőgépgyár leköszönt tulajdonosa), aki egy kétes múltú, de angyali leányzóval és kétes fogantatású, de megbízhatóan madárpárti gyermekével együtt kivonul ebből a bűnös-büdös-szmogos világból, illetve annak intézményeiből, melynek neve iparfejlesztés, házasság, mentálhigiénia. Az angyali társaság a maradék zöld felé tart, ahol aztán boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Így végződik a könyv. Ebből is látható, hogy csak mese. Mint alcíme mondja: mese környezetvédelemről, bolondokházáról, szerelemről.

Raktári jelzet: B 57