A könyvtárban minden könyvnek megvan a saját helye, ahol pillanatok alatt megtaláljuk. A szépirodalmi művek (pl. regények, novellák, versek) a szerzők vezetéknevei alapján sorakoznak a polcokon. 

Tematikus ajánlónkban hónapról-hónapra górcső alá vesszük a könyvtári ábécé egyik betűjét, hogy bemutassuk ismert és kevésbé ismert kortárs magyar szerzők műveit. A válogatásban helyet kapnak a magyar "celebek" alkotásai, valamint olyan külföldi szerzők is, akiknek a gyökerei a magyar földre nyúlnak vissza.

Az első ajánlónkban 'A' betűs szerzőket mutatunk be. Tartsanak velünk, fedezzük fel együtt a kortárs gyöngyszemeket! Jó ismerkedést, szemezgetést és nagyszerű olvasmányélményeket kívánunk!

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK:

Könyves ABC - ábécé szerint a könyvrengetegben. Magyar kortársak közelről "A". Válogatás a Tiszaszederkényi Fiókkönyvtár állományából

Könyves ábécé

1975. június 16-án született Cegléden. Radnóti-, Zelk Zoltán- és Bárka-díjas magyar író, költő, műfordító, drámaíró. 

A Szívhajítók című kisregénye  olyan lebegő álomtérben, olyan időtlen, egyszerre ősi és jövőbeli, de nagyon is reálisnak érzékelt, intenzív és felejthetetlen világban játszódik, ahol otthon érezhetjük magunkat, mégsem tudjuk soha kiszámítani, mi fog történni. Filmszerűen sodró és izgalmas történetük nemcsak a japán filmek és legendák kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, aki tud még hinni abban, hogy szeretettel és bizalommal legyőzhető a semmi, enyhíthető az égre nézés tériszonya és legyőzhető a gravitáció; aki nem fél átváltozni és felemelkedni; aki biztosan érzi, hogy a test erejét a lélek tüze adja, és hogy az egymásnak rendelt szerelmesek képesek akár a saját szívüket is odaadni, hogy a másikat megmenthessék.

Raktári jelzet: A 18

1941. június 11-én született Újpesten. Kossuth-díjas magyar író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus.

A "Kontárok ideje" című regénye az 1988 és 1994 közötti, úgynevezett rendszerváltó években játszódik. Ebben az időben családi kapcsolatokat, barátságokat dúltak fel a politikai ellentétek, mert korábban, a szabad véleménynyilvánítás tilalma miatt a véleményalkotás, tehát a nézetek artikulálása is elmaradt, és hirtelen szakadt az emberekre a felismerés, hogy milyen éles különbségeket rejtett a látszólagos egyetértés, mekkora indulatok feszülnek a csak elvinek látszó vitákban, mennyi titok pattan ki, és mennyire behálóz mindent a rejtőzködő, de valahogy mindig felismerhető érdek. Az egyéni sorsokba is durván beleavatkozott a változás: a biztonságosnak hitt munkahelyek megszűntek, új igényeket támasztott a teljesen új tudásanyaggal szembesülő, felkészületlen felnőtt nemzedékek elé az új világ, amelyről hamar kiderült, hogy nyerteseit tekintve nagyobbrészt a régi. A kötet legszembeötlőbb vonása a pártállami korszak etikus ellenzéki magatartását a változásba beépítő, majd félretolt, leselejtezett értelmiségi rétegnek a megjelenítése, ami elől mindeddig kitértek a magyar prózaírók.

Raktári jelzet: A 17

Az írónő bár Sydney-ben született, a regény megrázó és magával ragadó történetét a magyar származású édesanyjának élete inspirálta, aki 1927 áprilisában született Budapesten. A nagymamájának hét testvére közül három koncentrációs táborban halt meg, a nagypapája pedig négy évet töltött munkatáborban. Édesanyja Frankel Vera és a legjobb barátnője, Edit egy Auschwitzba tartó vonatról szöktek meg. Utazásuk hat éve alatt négy kontinenst jártak be. 

A regény történetében 1946-ot írunk, amikor Frankel Vera és legjobb barátnője, Bán Edit megérkeznek Nápolyba. A két lány egy Auschwitz felé tartó vonatról szökött meg, s mindenkit elveszítettek a háborúban. Egy amerikai katonatiszt ajánlólevelének köszönhetően Vera az Egyesült Államok nagykövetségén kap munkát, ahol beleszeret Anton Wight kapitányba. Úgy tűnik, a dolgok kezdenek jobbra fordulni, ám nemcsak Verának és Editnek, de Wight kapitánynak is meg kell birkóznia a háború okozta traumákkal, és a férfi egy nap szó nélkül eltűnik. A két nőnek így ismét újra kell terveznie az életét, és a vágy, hogy végre maguk mögött tudják a múlt szörnyűségeit, Nápolyból előbb New Yorkba, majd Caracasba vezérli őket. Hiába telnek azonban az évek, Vera képtelen elfelejteni a kapitányt...

Raktári jelzet: A 15

1971-ben született Stockholmban. A regény Vera és István, a holokausztot túlélő magyar zsidók történetét meséli el, akik az 1956-os forradalom idején Dániába menekültek, és 1991-ben Koppenhágában öngyilkosságot követtek el. Kézen fogva találták őket az ágyában. Ez egy szokatlan szerelem története. A nagyszülei története. "Együtt éltünk. Együtt megyünk. Szerettünk titeket nagyon. Mami." Két ember, akik együtt öregedtek meg, elhatározza, hogy öngyilkos lesz. A férj halálos beteg, felesége képtelen nélküle élni. 1991 őszén, egy októberi vasárnapon véghez is viszik tervüket. Kutyájukat egy ismerősre bízzák, lakásukat szépen kitakarítják, becsomagolják a karácsonyi ajándékokat, mindent elrendeznek.  Johanna Adorján, az unoka a történtek után 18 évvel tapintatosan és mélységes szeretettel próbálja rekonstruálni nagyszüleinek utolsó napját. S miközben így tesz, felidézi a magyar származású zsidó házaspár viszontagságokkal teli életét, az üldöztetések, a kommunista évek, 1956 sorsfordító eseményeit, majd emigrációjukat Dániába, ahol új életet kezdhettek.

Raktári jelzet: A 24

1938. március 24-én született Iszkázon. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.

A regény bár megtörtént élményekből táplálkozik, mégis fikció marad, nem dokumentumregény. Kriminek is mondhatnánk, rejtélyes eltűnések, lopások, felderítetlen bűnügyek is történnek a dolgos hétköznapokban. Az események középpontja a falu középpontja: a Rókacsárda, ahol igazi róka is megfordul, előbb tyúktolvajként, aztán turistalátványosságként. Ágh nem elsősorban a maga, hanem a faluja, Iszkáz és a falusiak életét írja meg ebben a könyvben, a saját gyermekkorától fogva egészen a 90-es évek elejéig. Megismerjük az ávósok 50-es évekbeli működését, a téeszesítést, a történelemben a falut.

Raktári jelzet: A 26

1932. szeptember 26-án született Budapesten. Széchenyi-díjas magyar esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár.

„Mikor megjelent – teli pulóver, jó alak –, a mammutcég központjában, nem vették komolyan, vicceket meséltek róla, amúgy észre se vették. Szőke nő. Az meg kihasználta a szélárnyékot, persze ujja köré fonta a vezérhelyettest, aki el volt foglalva: a cég csőd előtt állt. A szőke nő viszont kijavította a deficites részlegeket, itt is, ott is súgott néhány pénzügyi megoldást, s mikor bukott a főnök, övé lett a gyeplő. A veszteséges bankból két év alatt menő céget csinált, most épp New Yorkba akarják vinni mint az év menedzserét. Ha nem lett volna szőke, és figyelték volna, mit csinál, nem sikerült volna a Nagy Manőver. A klisé, a céltáblaszerep védte meg. Meg a férfiak butasága…"

Raktári jelzet: A 45