Tematikus ajánlók
Könyvtárosaink kedvenc könyvei
Nemcsak dallamok lehetnek örökzöld slágerek.
Megunhatatlan slágerek születnek könyv formában is.
Vannak bizony olyan olvasmányok, melyek életünkben jelentős szerepet töltenek be, és történetük elkísér egész életünkön át. Vagy azért, mert magunkra ismertünk a történetből, vagy azért, mert álmaink színtiszta reprodukciói vannak papírra vetve, vagy éppen egy nehéz időszakban erőt meríthettünk belőle, vagy megnevettetett, de olyan is lehet, hogy csak, mert!
Így ebben a hónapban kollégáimnál kérdezősködtem arról, nekik mik a slágerolvasmányaik. Az itt bemutatott könyvek ajánlásából is jól látszik, hogy mindenevők vagyunk. :)
A teljesség igénye nélkül ajánljuk figyelmükbe az alábbi kedvenceinket:
Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának!
Nagy Gábor főorvos rendelés közben szívrohamot kap és meghal. Utolsó fél mondata – „Mondják meg Zsófikának…" – 11 éves kislányának szólt. Zsófi mindenáron meg akarja tudni a mondat másik felét is. Kinyomozza apja utolsó betegét, aki nem más, mint saját iskolájának barátságtalan portása. Pista bácsi bokatörés miatt éppen ágyhoz kötött.
Zsófi, leküzdve rémületét, gondozni kezdi az öreget, aki kezdetben kétbalkezes, de szemfüles, keresni akaró gyereket lát benne. A kislány ugyanis senkinek sem árulja el titkát, mert úgy látja – s jól látja – , hogy senki sem érti meg. Legjobban az anyja ismeri félre, aki pedig az elméleti pedagógia tudósa. Az önállóság útját járó gyermek sok izgalmas, szívszorongató és néha megmosolyogtató kalandba keveredik, és kever másokat is.
A bonyodalmakból végül is általános iskolai tanárnője menti ki. Édesapja csonkán maradt mondatának hiányzó felét pedig új barátai, igazi énjét végre felismerő régi ismerősei, rokonai magatartásában, saját élményeiben és tapasztalataiban találja meg.
A mindvégig lebilincselő regény gondolatébresztő; milyennek látja a felnőtt a gyermeket és a gyermek a felnőttet; ismeri-e igazán a szülő azt, akit a világra hozott; tud-e nevelni az elméleti pedagógus, ha csak könyvből ismeri a gyerekét? – ezekre a kérdésekre keresi a választ. Szórakoztató és tanulságos olvasmány.
Raktári jelzet: Sz 19
Kobzáné Leskó Angéla ajánlásával
Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
Az 1997-es Valaki jár a fák hegyén című „egyberostált" versek arra engedett következtetni, hogy költészetének alakulása fő vonulatában lezárult, a szigorúan egykötetes életművé szerkesztett könyvvel mintha az alkotó a maga számára is befejezettnek tekintette volna a versírást.
A Valaki jár a fák hegyén a költő istenkeresésének, a népi vallásosságnak és a tudományos világkép összhangzó megbékélése. Kányádi Sándor költészetében a hatvanas évek közepéig nyomát sem leljük annak a népi protestantizmusnak, mely meghatározta gyermekkorát, azonban a hatvanas évek közepétől hangsúlyosan megjelennek verseiben a bibliás-zsoltáros utalások, megidézések.
Kányádi Sándor verseiben visszahozza és megerősíti a közösséget éltető szimbólumokat (biblikusság, megváltó kép), és végül az éltető, erőt adó szimbólumokhoz mintegy visszahozza Istent is.
Raktári jelzet: K 14
Hodossyné Csőke Beáta ajánlásával
Kathryn Stockett: A segítség
A hatvanas évek elejére, Jacksonba, az amerikai Dél egy tipikus kisvárosába varázsol bennünket Kathryn Stockett regénye. Látszólag olyan világ ez, ahol soha nem fog megváltozni semmi – a fehérek úgy érzik, a világ örök rendje a szegregáció, a feketék pedig véletlenül sem merik elmondani igazi érzéseiket (hiszen aki mégis elmondja, azt rögtön elbocsátják, s szerencséje van, ha nem ölik meg aztán).
Közben persze már elkezdődött a fekete polgárjogi mozgalom, s amit Martin Luther King mond, s ami közben szép lassan történik az országban (a szegregáció fokozatos, nagyon lassú enyhülése), az mégiscsak eljut a kisvárosba.
Skeeternek, egy fehér lánynak, aki épp visszajött az egyetemről, és író akar lenni, az az ötlete támad, hogy a cselédekről kellene könyvet írni, pontosabban egy interjúkötetet: a fekete nők először kapnának lehetőséget, hogy ők maguk mondják el, milyen a fehéreknek dolgozni, hogy bánnak velük, mik a fájdalmaik, örömeik…
Skeetert eleinte csak naiv, gyerekes becsvágy fűti, hogy valami olyat írjon, ami megjelenhet, de a néger cselédeket megismerve, s részt vállalva sorsukból, sőt életét kockáztatva értük – hiszen Jacksonban veszélyes, sőt életveszélyes vállalkozás egy ilyen könyv kiadása a jó ügy mellett kiállni kész, bátor felnőtt válik belőle.
Kathryn Stockett 2009-ben megjelent regénye fenomenális siker: az első kötetes szerző hónapokon át vezette a sikerlistákat, és sokan Margaret Mitchellhez hasonlították.
Raktári jelzet: S 92
Ujjné Tellér Gabriella ajánlásával
Jane Green: Hiúság városa
„Jemina Jonesnak sosem volt bátorsága hinni a szerelemben. Jemina Jonesnak sosem volt bátorsága hinni önmagában. Nem merte elhinni, hogy egy szép napon a sors valóban szakít rá időt, hogy kiemelje őt a tömegből és rámosolyogjon." Jemina Jones túlsúlyos.
Legalább negyvenkilónyi fölösleg van rajta. Sovány, pasivadász lakótársnői cselédként kezelik, munkahelyén, a londoni Kilburn Heraldnál pedig a nálánál kevésbé tehetséges, ámde jobban fizetett gyönyörű Geraldine fölényeskedik vele. És mindennek a tetejébe odavan a szexi, sármos és főleg elérhetetlen kollégájáért, Benért. Jemina habzsolásba fojtja általános fásultságát, egyetlen vigasza: az evés. Ám amikor az Interneten összeakad Braddel, egy kaliforniai alfahímmel, tökéletes lehetőséget kap, hogy a világhálóra „kitalálja" önmagát: ő JJ, a karcsú, dögös, testedzés-megszállott, szőke szépség. Az amerikai Rómeó azonban hamarosan találkozni akar JJ-vel, és a kövér Jemimának néhány hónap alatt a bombázó JJ-vé kell változnia. Azután irány Los Angeles, a hiúság városa, ahol meglepő fordulatot vesz Jemima sorsa…
Egy fiatal, okos és szeretetreméltó nő útkeresésének krónikája a sodrólendületű regény, amelyből kiderül, hogy bizony valóra válhatnak a tündérmesék, és ha bízunk önmagunkban, ha elfogadjuk gyarlóságainkat, ha bátorsággal, erővel, állhatatossággal és fenntartás nélkül kitartunk mellettük, ránk mosolyog a sors.
Raktári jelzet: G 62
Kispálné Miklósi Vanda ajánlásával
Charlotte Bronte: Jane Eyre
Az árván maradt Jane Eyre-t szívtelen nagynénje neveli, ám egyre súlyosabb ellentéteik miatt a néni végül árvaházba adja a kislányt.
Jane-ből művelt, kedves modorú kisasszony lesz, és ennek köszönhetően sikerül tanítónőként elhelyezkednie egy jómódú különc kastélyában, Thornfield Hall-ban. Miközben az úr, Mr. Rochester szeleburdi gyámleányát pallérozza, tiszta szerelem ébred benne gazdája iránt, és legnagyobb örömére érzelmei nem maradnak viszonzatlanok. Ám a kastély és a férfi sötét titka váratlan akadályt állít boldogságuk elé. Mind Jane-nek, mind Rochesternek súlyos megpróbáltatásokon kell átesnie, míg kiderül, vajon lehet-e reményük a megalkuvás nélküli beteljesedésre.
Charlotte Bronte legkiérleltebb regénye máig érvényes példát mutat méltóságból, hűségből és a magára eszmélt női lélek erejébe vetett hitből.
Raktári jelzet: B 90
Ferenczik-Lévai Fanni ajánlásával
Vámos Miklós: Apák könyve
Az "Apák könyve" …családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál „egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a „nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is.
Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők „aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek.
De – az én mércém szerint – azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva.
Raktári jelzet: V 28
Kázsmér Ágnes ajánlásával
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja I-III.
Felülmúlhatatlanul romantikus Monte Cristo grófjának története: az angyalian tiszta Edmond Dantest rosszakarói If várának börtönébe juttatják, ott élőhalottként teng hosszú évekig, ám egy rabtárs nagylelkűsége kiszabadítja, sőt gazdaggá teszi, ő pedig ördögi bosszút áll a gonoszokon.
A legendás mű 1844-46-ban látott napvilágot folytatásokban. Szerzője elsöprő sikert aratott vele – ezért is nevezte el Monte Cristónak a bevételből 1846-ban Párizs mellett építtetett kastélyát. Az angolparkban minivizesárokkal körülvett neogótikus melléképületet pedig, ahová dolgozni vonult vissza, If váraként emlegette. „J'aime qui m'aime" (Szeretem azt, aki szeret engem), vésette az írópéldaképek portréival díszített épület bejárata fölé.
A párizsi művésztársadalom irigységgel vegyes csodálattal élvezte vendégszeretetét. Ő maga paradicsomnak mondta a Monte Cristo-kastélyt, nagy vetélytársa, Balzac őrületnek, melynél kellemesebbet azonban kívánni sem lehet.
Raktári jelzet: D 95
dr. Szabó Katalin ajánlásával
Polcz Alaine: Asszony a fronton
„Minden háborúnak ezer arca van. Ez az enyém, ahogy én élem meg. Egy fiatal nő, én magam, tizenkilenc-húsz évesen pár hónapos asszonyként hogyan kerültem az erdélyi kisebbségi sorból, az anyaországhoz visszakapcsolt Erdélyből a csákvári Esterházy-kastélyba.
Egy asszony élete a fronton. Éhezés, tetvek, lövészárokásás, krumplihámozás, hideg, mocsok. Ez az élet nem csak az enyém volt. Férjem fehér hajú édesanyját ugyanúgy elhurcolták és megerőszakolták, mint a serdülő lányokat. Az orosz katonák megtámadtak, elvertek, megvédtek, csizmával a kezemre léptek, megetettek. Milyenek voltak ők, és milyenek voltunk mi? Miért erőszakolták meg a nőket, hogy esetleg az életükkel fizessenek érte?
Nem csak a bombák és a lövedékek pusztítottak, nem csak magyarokat és németeket végeztek ki. Miért harcoltak ők? És mi?" – Polcz Alaine
Száz éve – 1922. október 7-én – született az egyik legmegrázóbb második világháborús emlékirat, az Asszony a fronton (1991) szerzője, Polcz Alaine.
Az erőszakról való hallgatás tabuját megtörő, nagy hatású regény különleges kiadása erre az évfordulóra jelent meg.
Raktári jelzet: P 78
Firtkóné Ládi Heléna ajánlásával
Lisa Genova: Megmaradt Alice-nek
A háromgyerekes, boldog házasságban élő harvardi professzorasszony, Alice a karrierje csúcsán van, amikor azt veszi észre, hogy egyre feledékenyebb.
Az idő haladtával gondolatai is összekuszálódnak, memóriája egyre gyakrabban hagyja cserben. A diagnózis: Alzheimer-kór, korai stádiumban. A függetlenségére mindig büszke Alice összeszorított foggal igyekszik ugyanúgy élni az életét, mint korábban, és csak a jelennel foglalkozni, de a betegség lassan úrrá lesz rajta.
Helyenként szívszorító, néhol felemelő, ugyanakkor ijesztő történet arról, milyen az, amikor valaki szó szerint elveszíti az eszét.
Raktári jelzet: G 26
Kázsmér Ágnes ajánlásával
María Duenas: Öltések közt az idő
Az ifjúság és a felnőttkor között…
Sira Quiroga tizenkét éves korában annak a stúdiónak a padlóját söprögeti, ahol egyedülálló édesanyja varrónőként dolgozik. Tizennégy évesen csöndesen megkezdi tanoncidejét. Huszonéves korára kitanulja a szakma csínját-bínját, és eljegyzi magát egy szerény kormánytisztviselővel. De minden megváltozik, amikor két karizmatikus férfi robban be váratlanul takarosan eltervezett életébe: egy vonzó kereskedelmi ügynök és az apa, akit még sosem látott.
Háború és béke között…
A Madridban készülődő spanyol polgárháború árnyékában Sira elhagyja édesanyját és vőlegényét, és hirtelen felindulásból jóképű szeretőjével Marokkóba utazik. Ott azonban nemsokára egy fillér nélkül magára marad összetört szívvel egy egzotikus országban. A kontinensen egyre súlyosbodó politikai helyzet miatt ott rekedt európaiak különös gyülekezetében Sira feltalálja magát, és az egyetlen olyan képességéhez folyamodik, amely megmentheti őt: a gyönyörű ruhakreációk iránti tehetségéhez.
Szerelem és kötelesség között…
Miközben Anglia, Németország és a többi nagyhatalom belesodródik a második világháború irtózatos konfliktusába, Sirát meggyőzik, hogy térjen vissza Madridba, ahol új személyazonosságot vesz fel, hogy karrierje legveszedelmesebb vállalkozásába fogjon. A náci tisztségviselők feleségeiből álló, mohó klienskör vezető divattervezője belekeveredik a kémkedés és a politikai konspiráció szerelemmel, intrikával és árulással teli, félhomályos világába.
A máris európai bestsellernek számító Öltések közt az idő azok közé a ritka, gazdag szövetű regények közé tartozik, amelyek az utolsó oldalig fogva tartják az olvasót. María Dueñas megmutatja, milyen az, amikor egy mesteri mesélő magával ragadja az embert.
Raktári jelzet: D 93
Riczu Anikó ajánlásával
Iny Lorentz: A szajha
Konstanz, 1410: az egyházszakadástól és erkölcsi hanyatlástól sújtott Európában a gazdag kereskedőcsalád sarja, Marie, az esküvőjére készül. Bár vőlegényét nem maga választotta, elfogadja szeretett atyja döntését, aki egy szépreményű ifjú nemeshez, Ruppertus Splendidushoz szánja.
Az esküvői előkészületek váratlanul rémálomba illő fordulatot vesznek: menyasszonyi csokor helyett megbecstelenítés, a városból való kiűzetés és a szajhaság bélyege jut Marie osztályrészéül. Az álnok Ruppertus intrikája miatt a lány egy nap leforgása alatt elveszti becsületét, családját és vagyonát.
Száműzetése után Marie életét a tapasztalt örömlány, Hiltrud menti meg, aki bevezeti őt az egyetlen mesterségbe, ami egy megbélyegzett nőnek sorsául juthatott: a szajhaságba. Számtalan testi és lelki megaláztatás közepette a lányt egy cél tartja életben: egykori vőlegénye elleni bosszúvágya.
Öt évvel később, amikor a konstanzi zsinatra igyekeznek az egyházi és világi méltóságok, és persze a nagyurak szórakozását biztosító örömlányok is, Marie számára a bosszú lehetősége karnyújtásnyira kerül…
Raktári jelzet: L 80
Kispálné Miklósi Vanda ajánlásával
Sarah Jio: Párizs összes virága
Caroline egy baleset után minden emlékétől megfosztva ébred fel egy párizsi kórházban. Emlékei csak lassan és töredezetten térnek vissza. Miközben igyekszik összerakni élete képkockáit, talál egy köteg levelet a szekrénye mögött, amelyet egy Céline nevű nő írt Párizs német megszállása alatt.
Az édesapja virágboltjában dolgozó, egy szem kislányát nevelő Céline-t egy kegyetlen német tiszt zsarolta zsidó származásával. Hogy megvédje szeretteit, Céline veszélyes játszmába kezdett. Caroline a levelek olvasgatása során döbben rá, milyen szörnyű titkokat rejt a múltja és a lakás, amely ugyan különböző időben, de mindkét nőnek otthona volt.
A megható történet a két nő életének összefonódásán keresztül mesél az emberi áldozatvállalásról, az anyai szeretetről és arról, hogy milyen bonyolultak a szív útjai.
Raktári jelzet: J 63
Kobzáné Leskó Angéla ajánlásával
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
„…a méheknek megvan a maguk titkos élete… akárcsak nekem…"
A tizennégy éves Lily félárván nő fel apja farmján, szeretetet csak fekete bőrű dajkájától kap. Életét egy tragikus nap emléke árnyékolja be: négyéves volt, amikor kezében elsült egy puska, és édesanyja meghalt. A padláson Lily talál egy fekete Madonnát ábrázoló képet, amely az anyjáé volt.
A nyughatatlan kislány megszökik érzéketlen apja házából, magával viszi a rasszista támadások elől menekülő dadáját is. A rejtélyes Madonna-kép elvezeti a méhészkedéssel foglalkozó fekete nővérekhez, akik befogadják. Lily új otthonra talál, és a mézkészítés művészete mellett fontos dolgokat tanul meg: mi az, ami igazán számít az életben, hogyan lehet túlélni a veszteségeket, fájdalmakat, mi a szeretet.
Raktári jelzet: K 45
Ujjné Tellér Gabriella ajánlásával
Silingi Terézia: Ómama nyaklánca
A szerző megtalálta az Elixírt, amit mindenki keres, megfejtette az örök élet titkát, s olyan egyszerű, hétköznapi szavakkal tárja elénk családja történetén keresztül, ahogyan csak egy háziasszony tud fogalmazni, amikor a konyhájában egy kávé mellett jó ismerősnek mesél. A titkot Ómama nyaklánca hordozza, ami először az 1800-as évek második felében bukkan fel egy budafoki bálon, Foltrauer Anna nyakában, s ma az ő dédunokájának az unokája viseli.
Az írónő, Silingi Terézia évekig ápolta férje nagyanyját, majd férje édesanyját, tőlük tudja, hogyan lehet túlélni járványokat és világháborúkat, forradalmakat és családi viszályokat, honnan merít erőt az ember ahhoz, hogy mindig talpra álljon, és ha kell, újrakezdje az életét. Tőlük tudja: a következő generációk hosszú sora a vérében hordozza majd életünk minden egyes mozzanatát.
Regénye 1847 és 199o között játszódik, történései igazak, szereplői valódiak, csak a mese kedvéért kerekítette ki itt-ott a szerző fantáziájával a hiányzó részeket. Száz-százötven éves születési anyakönyvi kivonatok és régi fényképek, a család által a zsidóüldözés során bújtatott emberek, többek közt Szerb Antalné, az iró felesége és Bálint Endre festőművész nyilatkozatai, ÁVH-s dokumentumok és régi levelek támasztják alá, hogy a regény lapjain valós történések és igazi szereplők elevenednek meg.
Ám ez a regény nemcsak egy család története: lehetne bárkié, hiszen mindannyiunk elé hasonló próbatételeket hoz a sors, és valamennyien magunkban hordozzuk a közös történelmünket.
Raktári jelzet: S 57
Kispálné Miklósi Vanda ajánlásával
Wass Albert: A funtinelli boszorkány
Erdély, havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában.
Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.
Raktári jelzet: W 33
Firtkóné Ládi Heléna és dr. Szabó Katalin ajánlásával
George Orwell: Háborús napló
„1940. VIII. 16. A dolgok láthatóan rosszul mennek Szomáliföldön, Egyiptom felé onnan várható az oldaltámadás. A Csatorna felett tömeges légicsaták dúlnak, ha a hírek igazak, elképesztő német veszteségekkel.
Csak tegnap állítólag 145 német gépet lőttek le. (…) London belvárosának is alighanem jót tenne már egy komolyabb légitámadás, hogy végre észhez térjenek az emberek.
Jelenleg teljes a zűrzavar, a teherfuvarozás kivételével minden közlekedést leállítottak anélkül persze, hogy bármi hathatós óvintézkedést tettek volna. Ha a szirénák megszólalnak, az első 15 másodpercben óriási a zűrzavar, sípszó, kiabálás a gyerekekkel, hogy menjenek le az óvóhelyekre…"
Raktári jelzet: O 78
Kitka Zsuzsanna ajánlásával
Sandra Brown: Crawford háborúja
Felesége halála után Crawford Hunt, a Texas Rangers tagjának élete hullámvölgybe került, ezért irodai munkára ítélték és ötéves kislánya felügyeleti jogát is megvonták tőle. Crawford az eltelt évek alatt azonban összeszedte magát, maradéktalanul eleget tett a bíróság által elrendelt kötelezettségeinek, és most szeretné kislányát visszakapni. Sorsa Holly Spencer bírónő kezében van.
A becsvágyó Holly átmenetileg foglalhatja csak el a közelmúltban elhunyt mentora bírói székét, és mivel közeleg a bíróválasztás, minden döntésének nagy jelentősége van. Noha a bírónő számára nyilvánvaló, hogy Crawford szereti a kislányát, a férfi múltja miatt óvatosságra inti magát. De amikor Crawford a tárgyalóteremben megmenti az életét, gyökeresen megváltozik a véleménye.
A férfi feje fölött gyülekező felhők azonban egyre sötétebbé válnak, amikor rájön, hogy nem az igazi bűnöst ártalmatlanította. Ettől kezdve a maga szokásos kérlelhetetlenségével üldözi a tettest, ám ezzel kockáztatja az esélyét, hogy visszakapja a kislányát, és Holly Spencer bírónőt is további veszélybe sodorja, akinek immár nemcsak egy orgyilkos, de a kettőjük között szövődő, meg nem engedhető vonzalom ellen is védelemre volna szüksége…
Raktári jelzet: B 90
Kitka Zsuzsanna ajánlásával
Háy János: Hozott lélek
Minden életnek egy változata van, az, amit élünk.
Egy könyv, ami hozott lélekből dolgozott. Jöttek férfiak, nők, lányok, fiúk vegyest, öregek és fiatalok, s valamit kipakoltak magukból. Sokan az egész lelküket, mások csak egy darabkát belőle, azt, amelyik épp nyomta a lélek többi részét.
Lett ebből egy gyűjtemény, a hozott lelkek múzeuma. Olyan, ahová, ha belépsz, s bekukucskálsz a tárlókba, azt érzed, te is ott vagy, ott van egy kicsi része a sorsodnak, a másikban meg egy nagyobbacska része, s felismered a barátaidat, a barátnőidet, a szüleidet, a gyerekeidet. Kicsit fáj ez a találkozás, mégsem tudsz szabadulni attól, hogy nézned kell.
Olyan vagy, mint a kisgyerek, aki el is akarna fordulni a mesekönyv ijesztő képeitől, de rögvest visszapillant, mert nem bírja nem látni.
Raktári jelzet: H 45
Kázsmér Ágnes ajánlásával
Maja Lunde: A méhek története
Anglia, 1852: William, a biológus és vetőmag-kereskedő hetek óta az ágyat nyomja. Úgy érzi, kutatóként kudarcot vallott, mentora elfordult tőle, és boltja is üresen áll. Ekkor azonban eszébe jut valami, ami talán mindent megváltoztat…
Ohio, USA, 2007: George, a méhész keményen küzd: azt szeretné, ha a tanya bővülne, és fia, Tom egyszer majd átvenné tőle. Tom viszont az újságírásról álmodik. Mígnem egy nap bekövetkezik, amit senki sem hisz el…
Kína, 2098: Tao, a munkásnő a fák kézi beporzásán dolgozik, mivel a méhek már régen eltűntek a földről. Taonak minden vágya, hogy fia, Vej-Ven számára jobb életet teremtsen. Amikor azonban a fiát rejtélyes baleset éri, egyszerre veszélyben forog minden…
Minden mindennel összefügg. Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat.
A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni?
A beporzók napja kvíz >>
Raktári jelzet: L 96
Riczu Anikó ajánlásával