A kávé világnapja
A kávé népszerűsége vitathatatlan. A víz után a második leggyakrabban fogyasztott ital a világon, ezért nem csoda, hogy kiérdemelt magának egy napot az évben. A kávézás napjának hagyománya feltételezhetően Japánból indult 1983-ban. Arra a kérdésre viszont, hogy mikor van a kávé világnapja különböző országokban különböző választ kapunk.
2014-ben a Nemzetközi Kávé Társaság október 1-jét jelölte ki a kávé világnapjának, viszont sok ország továbbra is a korábbi hagyományokat követi. Például Portugáliában április 14-ét, Peruban augusztus 22-ét, Magyarországon pedig 2009 óta szeptember 29-ét tartják a kávé világnapjának.
A legendák szerint a kávé Etiópiából származik és innét indult világhódító útjára. Kr. e. 300-ban, egy Káldi nevű pásztor megfigyelte, hogy ha a kecskéi egy bizonyos piros bogyós termést legelésznek, utána sokkal élénkebbek lesznek. A látottakat megosztotta a közeli szerzetesekkel, akik a bogyókból sűrű főzetet készítettek - megfőzték az első kávét. Annyira bevált az ital, hogy a hosszú szertartások alatt ezzel tartották ébren magukat.
Annak ellenére, hogy a kávécserje termését legtöbbször kávébabnak hívjuk, valójában - formáján kívül - semmi köze a babhoz. A szubtrópusi területeken őshonos növény termése a csonthéjas bogyós gyümölcsökhöz áll a legközelebb.
Jelenleg több, mint 120 fajta kávécserje faj ismert, amelyből négyet termesztenek leginkább.
Érdekességek a kávéról
Jegy az olimpiára
1932-ben Brazília nem engedhette meg magának, hogy elindítsa versenyzőit a los angelesi olimpián. A kormány az atlétákat végül 50 ezer zsák kávéval indította útnak, hogy a rakomány eladásával finanszírozni tudják az olimpiai részvételüket. Végül, a bevételből 67 versenyzőnek sikerült elindulnia, viszont érmet egyikük sem nyert.
Kávé, mint válóok
Törökországban a 16. századig a kávé, jobban mondva annak hiánya törvényes indok lehetett a váláshoz. Feljegyzések szerint elegendő indok volt a házasság felmondásához a nő részéről, ha a férje nem tudott reggel friss kávét felszolgálni neki.
Kévéfüggő hírességek
Ludwig van Beethoven valószínűsíthetően a baristák rémálma lenne napjainkban. A híres német zeneszerzőről köztudott volt, hogy imádta a kávét és rendkívüli precizitással fogyasztotta. Ragaszkodott hozzá, hogy a számára felszolgált nedű pontosan 60 kávészemből készüljön.
Johann Sebastian Bach pedig egy zenedarabot komponált a népszerű italról. A kávékantáta története egy lányról szól, akinek az apja szerint azért nincs kérője, mert túl sok kávét iszik.
A magyar kávé forradalmár
Az 1892-ben született Illy Ferenc, a magyar származású üzletember több fronton is forradalmasította a kávézást. Az ő nevéhez fűződik az aromazáró feltalálása, ami megőrzi a kávé illatát, aromáját és zamatát. Az üzletember a kávéfőzés folyamatát is forradalmasította másik találmányával, az automata kávéfőzővel. Illy Ferenc nevével a világ bármely pontján találkozhatunk, ugyanis az egyik legismertebb kávémárka viseli nevét.
A hosszú élet titka
A „leghosszabb életű macska" Guinness-rekordját egy 38 éves burmai macska nyerte el, aki minden reggelt kávé lefetyeléssel kezdett. Creme Puff méltó nevéhez, ugyanis italát kizárólag tejszínnel volt hajlandó elfogyasztani.
A kávéból naponta több mint 2 milliárd csésze fogy világszinten. A történelem során többször élvezeti cikként, másszor tiltott méregként tekintettek rá. Manapság sincs egyértelmű vélemény arról, hogy egészséges-e a rendszeres kávéfogyasztás. Az élénkítő italból a világon messze Finnországban isszák a legtöbbet. Évente fejenként több, mint 12 kilogramm kávét fogyasztanak el az északi országban és ebbe a teljes lakosságot beleszámítják. Összehasonlításképpen, a legfrissebb kutatások szerint hazánkban „csak" 2 - 2,7 kilogramm a fogyasztás fejenként.
A kávé jótékony hatásai
Mértékkel fogyasztva a kávé egészséges. Olyan betegségek kockázatát csökkenti, mint a szívroham, az Alzheimer-kór és a diabétesz. Nagy mennyiségű koffeint és csersavat tartalmaz. Fogyasztása serkentően hat a központi idegrendszerre és a szívre is. A csersav antioxidáns hatása stimulálóan hat az érrendszerre, kitágítja az érfalakat.
- 1921-ben a WHO „lehetséges rákkeltőként" kategorizálta a kávét. Azóta számtalan vizsgálat bizonyította ennek ellenkezőjét. Végül 2016-ban a nemzetközi szervezet is belátta korábbi tévedését. A közbenső időszakban készült tanulmányok számos jótékony hatását igazolták.
- Egyes rákfajták kockázatát csökkenti a rendszeres kávéfogyasztás. Főként a vastagbél-, prosztata- és méhtest-rák előfordulási aránya kisebb a rendszeres fogyasztók között.
- A Harvard Egyetem által végzett tanulmány szerint a rendszeres kávéfogyasztás egyharmadával csökkentheti a kettes típusú diabétesz, vagyis a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
- Legalább napi egy csésze kávé a férfiaknál 40-60%-kal csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét az elkövetkező tíz évre.
- Erősítheti a szívet is. A rendszeres kávézás 13%-kal csökkenti a szívpitvari fibrilláció kockázatát. 19%-kal kisebb arányban szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésben, valamint 30%-kal ritkábban halnak meg stroke-ban, akik napi szinten isznak kávét.
- Fokozza a fizikai teljesítményt is. Egy 2013-as kutatás szerint, azok a sportolók, akik edzés előtt egy órával kávét fogyasztottak, jobb teljesítményt értek el társaiknál.
Az élénkítő italt legtöbbször egy pohár vízzel együtt szolgálják fel. A szokás az 1670-es évekbeli Ausztriáig nyúlik vissza. A bécsi kávéházakban kezdték szakértők javaslatára ezüst tálcán, egy pohár víz kíséretében felszolgálni. Az első időkben, amikor a biztonságos ivóvíz még ritka kincs volt, a kávézók büszkék voltak a kiépített vízvezetékrendszerükre, és a vendégeknek egy pohár vízzel is megmutatták, hogy az általuk használt víz minősége jó. Valamint arra is szolgált, hogy a kesernyés, erős kávé ízt is semlegesítse.
Az etikett útmutatásai szerint a vizet a kávéfogyasztás előtt kell meginni, mert a vízzel megtisztítjuk az ízlelőbimbóinkat, a szájpadlást, ezzel lehetővé téve, hogy jobban megízleljük a kávé aromáját. Valamint, segít a koffeint feloldani a szervezetünkben, csökkenti a gyomor savasságát.
A koffein hatása a szervezetre
A kávé hatását először körülbelül negyedóra elteltével fogjuk érezni, majd 30-60 perc múlva éri el a maximális hatását, amikor májunk nekikezd a koffein lebontásának.
Valójában a kávé nem tart ébren, hanem egy olyan mesterséges állapotot hoz létre a fáradt szervezetben, amitől az ember élénknek és energikusnak érzi magát.
A koffein elsősorban az agyban fejti ki hatását. A központi szervünkbe jutva blokkolja az adenozint. Ez a vegyület felelős a fáradtság és az álmosság érzetért, illetve fontos szerepet játszik az alvás szabályozásában is. A koffein hatására nem leszünk frissebbek, csak úgy érezzük magunkat. Ezért vagyunk a kávé hatásának megszűnése után fáradtabbak és levertebbek.
A koffeintartalmat sok minden befolyásolhatja. Az egyik legmeghatározóbb tényező a kávébab fajtája és minősége, ugyanis a két legismertebb fajta – a robusta és az arabica – koffeintartalma jelentősen eltér egymástól. A robustából készült kávé akár kétszer annyi koffeint is tartalmazhat, mint egy jó minőségű arabica.
A magaslaton termelt arabica alacsonyabb koffeintartalommal és magasabb antioxidáns mennyiséggel bír. Az arabica kávécserje sokkal igényesebb növény, mint a többi fajta. Az akár 12 méteresre megnövő arabica cserje 800-1800 méteres magasságban érzi jól magát. Emellett érzékenyebb a hőmérsékletingadozásra és a páratartalomra, illetve több gondozást igényel. Ennek következtében ára jelentősen magasabb a robustánál.
Az arabica kávébab aromája sokkal jobban érvényesül és a különböző ízjegyek jobban kiérződnek. Több mint száz különböző arabica fajtát különböztetünk meg és mindegyik más karakterrel rendelkezik.
Az arabica és a robusta közötti különbséget karakterében érezhetjük. Az arabicának selymesebb íze van és több különböző ízjegy érezhető ki ízlelés közben. Ezzel szemben a robusta íze erőteljesebb és egységesebb.
A robusta kávébab kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint az arabica és fehérjetartalma is jelentősen magasabb. Ebből kifolyólag a robustából készült kávén vastagabb „crema" réteg jelenik meg. Viszont íze testesebb, keserűbb és kissé fanyar. Emiatt és a növény igénytelensége miatt legtöbben lenézik a robusta kávét és sokkal silányabb minőséget társítanak hozzá, mint azt sokszor megérdemelné.
Ennek a kávéfajtának a cserjéje rendelkezik a legnagyobb ellenálló képességgel. Nem véletlen, hogy a robusta az egyik legnagyobb volumenben termelt kávébab. Az akár 10-15 méter magasságra megnövő kávécserje jól tűri a szárazságot, a hőt, illetve ellenáll a legtöbb betegségnek és a rovaroknak is.
A robusta kávészemek kisebbek az arabicánál, viszont egész évben magas hozammal teremnek. A robusta a kávécserje magas hozamának és nagy ellenállóképességének köszönhetően sokkal olcsóbb az arabicánál. Mégis a világ legdrágább kávéja robusta fajtájú. Az indonéz Kopi Luwak, azaz a Cibetmacska kávé, kilogrammonkénti ára elérheti a három-négyszázezer forintot is.
A koffein átlagos biológiai felezési ideje egy felnőtt szervezetben körülbelül 4-5 óra, de ez jelentősen változhat 2-től 8 (vagy akár 12) óráig, amit befolyásolnak a genetikai tényezők, az életkor, a nem, és más életmódbeli tényezők. Ez az időtartam azt mutatja meg, hogy mennyi idő alatt csökken a vérben a koffein koncentrációja a felére.
A lebontás elsősorban függ az életkortól, testtömegtől, májunk állapotától és a szedett gyógyszerektől. A fiatal, egészséges szervezet sokkal gyorsabban bontja le a koffeint. A nők szervezete kicsit lassabban semlegesíti, ezért a hatása is tovább tart.
Bizonyos gyógyszerek serkentik, míg mások lassítják a stimuláló szer felezési idejét. Az antibiotikumok, a vaspótló és a teofillint (asztma elleni készítmények) tartalmazó szerek jelentősen lassítják a koffein lebontását, aminek következtében alvászavarral, idegességgel és heves szívdobogással kell számolnunk.
A kávé legtöbb jótékony hatását napi 2-3 csésze elfogyasztása mellett fejti ki. A kutatások megegyeznek abban, hogy körülbelül 300 mg-nál magasabb koffeinbevitel már káros hatással van a szervezetre. Vagyis napi 4, vagy annál több kávé fogyasztása már növeli számos betegség kockázatát hosszútávon, mint például a szívkoszorúér-megbetegedések veszélyét.
Magyarországon az első kávéház, amely 1714-ben nyílt meg, hamar népszerűvé vált, a számuk pedig rövid időn belül jelentősen megnövekedett, és szellemi, művészeti központokká alakultak. Ezek a helyek nem csupán a kávézásról szóltak, hanem fontos találkozóhelyei lettek a gondolkodó embereknek, a művészeknek és az íróknak, virágzó kulturális életet biztosítva a városokban. Ezek az összejövetelek ösztönözték a kreativitást és az eszmecserét.
Írta: Korpás Szilvia
Felhasznált forrás:
(C) 2023 | TISZAÚJVÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR | Készítette: TPMH