BLOG
Könyves ábécé a kortársak között "Z"
Zágoni Balázs
Zágoni Balázs 1975. december 12-én született Kolozsváron. Erdélyi magyar író, filmrendező, filmkritikus, szerkesztő, egyetemi oktató.
Szülővárosában, a Báthory István Elméleti Líceumban érettségizett 1994-ben, majd a BBTE filozófia szakán szerzett oklevelet 2000-ben. 1999-től, az alapítás pillanatától külső munkatársa a Krónika c. erdélyi közéleti napilapnak, ahol filmkritikákat, glosszákat, esszéket és interjúkat közöl. Alapítója és 2000-től szerkesztője a Filmtett mozgóképes havilapnak. 2009-től 2017-ig a Koinónia Könyvkiadó vezetője, 2019-től a BBTE Színház és Film Karának főállású oktatója.
2002 decembere óta rendszeresen közöl meséket a Szivárvány, ill. a Kis Tükör hasábjain, ezek egy részét fogja kötetbe a Barni könyve c. meséskönyvben. A könyv kisfiú hőse a mesékben sorra ismerkedik meg tárgyakkal, emberekkel, helyzetekkel, miközben kirajzolódik egy sajátos, gyermeki látásmód szerint formálódó világ.
Kitalálója, sorozatszerkesztője és egyik szerzője a Jánosi Andrea rajzaival megjelenő Kincses Képeskönyv című várostörténeti gyermekkönyvsorozatnak.
Barni könyve
Kedves Gyermekek! Ismeritek Barnit? Hogyha még nem, akkor most új barátra lelhettek ebben a könyvben – olyan barátra, akivel csupa olyasmi történik, amit már ti is megéltetek, de olyasmi is is, amit nagyon szeretnétek, ha veletek is megtörténne. Barni a Nagy Fekete Kutya segítségével megtanult biciklizni, elindult egyedül vásárolni, és – akár hiszitek, akár nem – látta az Angyalbuszt, és vezetett már mozdonyt is. Ha felkeltette a kíváncsiságod a könyv, akkor még sok kalandos történetet találsz a Barni és a lányok, a Barni Berlinben és a Barniék tele című könyvekben is.
A sorozat első két kötetét cseh nyelve is lefordították, ezúttal a Barni könyvét a cseh kiadáshoz készült illusztrációkkal, Markéta Vydrová színes, vidám rajzaival adja közre a Koinónia Kiadó, tizenöt évvel az első Barni-mese megszületése után.
Raktári jelzet: Z 15
Szamos-parti Hollywood
A Vitéz János Gimnázium udvarán álló ősöreg fa gyökerei közt a múltba vezető alagutak kanyarognak. Egyre több gyerek szeretné megnézni, milyen is egy másik korszak – ki a családját keresi, ki történelmi tények után kutat, más meg csak sodródik. Főhőseink most 1914-be, a magyar filmgyártás hajnalára mennek vissza, előbb Budapestre, majd Kolozsvárra, hogy megnézzék, Kertész Mihály tényleg azonos-e az Oscar-díjas Michael Curtizzel, akiről házi dolgozatot kell írniuk. Mire azonban elmerülnek a korabeli filmsztárok és színházi estek világában, és Fejó megtanul filmezni, Karolának pedig komoly udvarlója akad, kitör az első világháború. Ekkor döbbennek rá arra, hogy a felszín alatt nagyon erős társadalmi és nemzetiségi feszültségek forrnak, a nagyhatalmi játszmák pedig pillanatokon belül a trianoni határokhoz fognak vezetni.
Raktári jelzet: Z 15
Kolozsvár
Ha ezt a könyvet elkezded lapozni, rendkívüli időutazásban lesz részed. Elröpítünk a kétezer évvel ezelőtti római Napocába, azután a gepidák királyi városába, a honfoglalás kori magyar településre, majd a tatárok által ostromolt Kolozs várába, miközben ki sem mozdulunk arról a helyről, amit ma Kolozsvárnak nevezünk. Összesen tizennégy fejezeten át megismerheted a megszülető középkori várost, és évszázadról évszázadra figyelheted fejlődését egészen napjainkig. A tizenötödik fejezet már arról szól, hogy milyennek képzeltük el a jövő Kolozsvárát.
A könyv írói, fiatal történészek és művészettörténészek aprólékos gonddal és szakértelemmel rekonstruálták a város fejlődésének különböző szakaszait. Jánosi Andrea tüneményes rajzai pedig elragadó módon varázsolják elénk a kincses város különböző arcait és történeteit. A könyv elsősorban 8-12 éves gyerekeknek szól, de kisebb-nagyobb testvéreik, szüleik, illetve bárki örömmel forgathatja, aki térségünk egyik legjelentősebb városa iránt érdeklődik.
Raktári jelzet: Z 15
Zalka Csenge Virág
Dr. Zalka Csenge Virág mesemondó és író. Első diplomáját az ELTE-BTK Régészet szakán szerezte, de már az egyetemi tanulmányok kellős közepén rájött, hogy léteznek a világon főállású mesemondók - és azonnal tudta, hogy ez lesz a hivatása. 2006 óta járja a világot, és éli a nemzetközi mesemondók kalandos életét. Időközben szerzett egy Mesemondás (Storytelling) mesterdiplomát és egy Kulturális Tanulmányok doktori fokozatot is az Amerikai Egyesült Államokban. Kutatási területe a hagyományos mesemondás és a popkultúra (főleg a szerepjátékok) keresztmetszete. Mesemondóként könyvtárakban, iskolákban, múzeumokban és fesztiválokon lép fel, és hagyományos történeteket (főleg népmeséket és mítoszokat) ad elő. Magyarországon és Amerikában is több népmesegyűjteménye, mesemondásról szóló kézikönyve jelent már meg, melyek felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek szólnak. Jelenleg Budapesten él, a Világszép Alapítvány mesemondó munkatársa.
Törpeszarvas és a déli álom
Gyerekkorom nagy példaképe Tom Sawyer, aki a kerítésfestés sanyarú feladatát úgy oldja meg, hogy irigykedést ébreszt maga iránt. Szinte versengenek a többiek, hogy kivegyék a kezéből a munkát. Nemes cselekedet ez? Aligha. Okos és szórakoztató? Bizony. Bántott vele valakit? Ugyan. Világszerte születnek agyafúrt alakok, akik a sarkából is kifordítják a megszokott világot, hogy szamárfület mutathassanak. Gondolkodásuk őrzi a gyermeki észjárás szabályokat nem ismerő, kereteket szétfeszítő frissességét. Zalka Csenge Virág ismét az egész világ mesekincséből válogatott, hogy saját egyedi, letisztult, mégis ezernyi ízt magában rejtő stílusában adja tovább nekünk a történeteket. Ananszi, a pók például úgy pörgeti meg a királyt, hogy az kénytelen magába nézni. A törpeszarvas pedig képes úgy móresre tanítani egy gonosz krokodilt, hogy csaknem barátság lesz belőle. A rókatündérek (kicunék) úgy járnak túl az eszeden, hogy észre sem veszed! Nem tisztán jók, nem tisztán rosszak. Jó, ha van bennünk belőlük. Tanulhatunk tőlük.
Raktári jelzet: Z 21
A kalóz királylány
Mi a királyfi mestersége?" – kérdi a hősnő a lánykérőbe érkezett küldönctől mindjárt az első mesében. A többi történetben is bőven akad efféle jogos kérdés és izgalmas válasz lányokról, fiúkról – rólunk.
2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az ÉV GYEREKKÖNYVE DÍJAT a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A kalóz királylány a díjnyertes könyv párja. Az első kötet a magyar, a második pedig a nemzetközi népmesekincsből kínál történeteket merész lányokról, gondoskodó fiúkról és más változatos szereplőkről, akiknek viselkedése a közhelyes nemi szerepek újragondolására biztat.
A szerző gyakorlott mesemondó, aki a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogat a hagyományból. Közérthető nyelven adja tovább a történetek eredeti cselekményét, gazdag szimbólumvilágát és a hol humoros, hol lenyűgözően fordulatos kalandok mélyén rejlő, ma is fontos kérdéseket.
Raktári jelzet: Z 21
A százegy ajtajú palota
A százegy ajtajú palotában sokan megfordulnak: hosszú fülű szamarak és lefátyolozott hölgyek éppúgy, mint kíváncsi hősök. Zalka Csenge Virág meséibe is sokfelől érkeznek vendégek: viking legendákból, hun mondákból és a görög mitológiából egyaránt. Ami közös bennük, az a mese sodró lendülete. Mindegyik történeten érezni, hogy a szerző gyakorlott mesemondó, aki biztos kézzel választja ki a mai gyerekek számára izgalmas témákat az önbizalomhiányos lajhármakitól a darumadár hátán útra kelő hercegnőig.
Az Év Gyerekkönyve-díjas írónak ez a ötödik kötete a Móra Kiadónál. Ezúttal saját meséit adja közre, azaz ebben a gyűjteményben az általa továbbgondolt mesetöredékek és a hallgatóságával együtt alakított történetek olvashatók. Talán ezért is olyan könnyű magunkra ismerni a római kori mutatványosokban, rémült istenekben és hűséges sárkányokban. Hiszen Zalka Csenge mesepalotájában mindenki szívesen látott vendég.
Raktári jelzet: Z 21
Zalán Tibor
Zalán Tibor 1954-ben született Szolnokon. Költő, író, drámaíró, foglalkozása szerint színházi dramaturg.
Irodalmi munkásságának fontos része a tehetségek felfedezése, gondozása. Önálló köteteinek száma ötven fölött van. Jelentős drámai életművel rendelkezik, színházi bemutatóinak száma meghaladja a százat. Életműve meghatározó vonulatának tűnik az eddig négy résszel elkészült Papírváros regénypentalógiája. Meséi a gyerekek kedvencei közé tartoznak, ezek közül is kiemelkedő a közelmúltban megjelent Királylányok nagykönyve című gyűjteménye, negyven mesével. Reménytelenek című hangjátékkötetének megjelenése a 2023-as Könyvhét egyik eseménye.
Számos díja közül kiemelhető az 1987-ben megkapott József Attila-díja. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2015-ben a Magyarország Babérkoszorúja díjat, 2017-ben pedig a Szép Ernő-életműdíjat érdemelte ki. 2023-ban a Balassi-kard nemzetközi kitüntetést is átvehette. Abony város díszpolgára.
Bongóc a nyárban
Kedves óvodások és kisiskolások!
Mit gondoltok, miért Gordiusz e könyvsorozat címe? A nehezen megoldható feladatokra azt szokták mondani: olyan bonyolult, mint a gordiuszi csomó.
A betűk megismerése? A tanuláshoz szükséges olvasni tudás talán többek számára nehéz feladatnak látszik. Meglátjátok, nem olyan bonyolult a betűk világa.
Segítünk. A Gordiusz könyvek megkönnyítik a betűk megismerését, és így nagyon hamar megtanultok olvasni!
Ez sem egy nehéz feladat: csoportosítsátok a felsorolt nyári növényeket! Melyik gyümölcs, melyik zöldség: alma, körte, paradicsom, málna, paprika, sárgarépa, egres, dinnye, karalábé.
Raktári jelzet: Z 20
Királylányok nagykönyve
Egy álomszép, klasszikus mesekönyv!
Tudod, hogy te is királylány vagy? Még ha nem is gondoltál erre – neked is van olyan tulajdonságod, amelyik különlegessé, varázslatossá, egyedivé tesz.
Zalán Tibor többszörösen díjazott író, két királylány apukája. Ebben a könyvében negyven mese olvasható negyven királylányról, te is megtalálhatod közöttük azt, aki a legközelebb áll hozzád!
„Mindenkiben ott rejtőznek a királylányok. A szívekben, a mosolyokban, a pillantásokban. Néha még a felnőttekben is. Csak figyelmesen kell keresgélni a tükörben."
Kürti Andrea
„Királylánykodni márpedig nagyszerű! Persze, nem olyan egyszerű ez a királylánykodás-dolog.
Hogy pontosan mit jelent, és hogyan kell csinálni, magam sem tudom. A titok nyomába eredtem, és negyven mesén keresztül vezetett az utam."
Raktári jelzet: Z 20
A rettentő görög vitéz
A rettentő görög vitéz története ismert mitológiai témát dolgoz fel: az ifjú Thészeusz vándorlását meséli újra, küzdelmeit különféle útonállókkal és szörnyetegekkel, így a bunkós emberrel, a fenyőhajlítóval vagy éppen az alvilági kocával – egészen az Ariadnéval való találkozásig és a Minótaurosz legyőzéséig. A mese tehát régi, de a szöveg nagyon is friss – a nyelv, a forma, a szemléletmód új, modern és groteszk, sőt, szemtelen és pimasz, mint maga Thészeusz, az ifjú hős, a tizenéves durrbele kamasz. Baranyai András görög vázarajzokat idéző rajzai tökéletesen egészítik ki Zalán Tibor mesejátékát, hasonlóan keveredik bennük hagyományos és modern, mint magában a szövegben.
Raktári jelzet: Z 20