Tematikus ajánlók
Ajánló az államalapítás ünnepére
Tóth Endre: A magyar szent korona és a koronázási jelvények
Az impozáns képanyaggal rendelkező, egyszerre tudományos igényű és olvasmányos kötet több mint száz, eddig még nem publikált, újonnan készített fotóval bővült. A számos részletfotót, ábrát, magyarázatot, kiegészítő táblázatot is tartalmazó könyv a magyar királyság megalapításától a koronázási szertartásokon keresztül a közelmúltig terjedően, több aspektusban és számos európai kitekintéssel tárgyalja a Szent Korona keletkezésének rejtélyeit, valamint a jogar, az országalma, a palást és a koronázási kard történetét.
Raktári jelzet: 342 T 72
Augusztus 20.
Sok-sok éve nemzeti ünnepünk augusztus 20. Volt az Új kenyér ünnepe, volt az alkotmány ünnepe, s most újra: Szent István király és a magyar államalapítás ünnepe.
Hajdan az Új kenyér ünnepét Péter-Pálkor, június 29-én tartották a föld adományaiból élő földművelő magyarok. 1945-ben s még két évig szovjetek megszállta hazánkban a Kisgazdapárt tartott ezen a napon nagygyűlést, felvonulást, aratóünnepet. Rákosi Mátyás 1948-ban gátlástalanul "lenyúlta" a kisgazdáktól az élet ünnepét, és "áthelyezte" Szent István emléknapjára, augusztus 20-ra. 1949-ben - nemcsak erkölcstelen hazaárulók, de csavaros eszű stratégák is voltak a kommunisták! - augusztus 20-án léptették életbe (új kenyér = új alkotmány!) a szovjet mintára összetákolt, örökérvényűnek remélt egyeduralmukat biztosító, sztálinista alkotmányt, és 1950. január 25-én közzétették az elnöki tanács 1950:1. számú törvényerejű rendeletét: augusztus 20. az alkotmány és a Népköztársaság ünnepe.
Internacionalista alapelv, eszme, hitvallás: a múltat végképp eltörölni! 1950. január 25-én a hatalombitorló elvtársak hivatalosan eltörölték az új kenyér (kisgazda) ünnepét és (Szent) István király ezer éve élő emlékét. A múlt mindig bonyolult, ellentmondásos, nehezen áttekinthető, sokféleképpen értelmezhető. A politikusok mindig találnak magyarázatot a múltban történt nekik tetsző vagy nem tetsző eseményekre.
Raktári jelzet: 394 A 95
Eisler János: Kis könyv a szent koronáról
Mikor készült a Szent Korona pánt része, s lehetséges-e, hogy két részének egybeszerkesztése a XI. század folyamán történt, István király szentté avatása kapcsán? Alapvetően e kérdésekre keresi a választ a muzeológus-művészettörténész szerző.A kettős szerkezetű Szent Korona egykori összeállításának időpontmeghatározásában a kutató azt az utat választja, amely a kettős korona teológiai tartalmából következhet. Hogy Krisztust kétszer jelenítik meg az egyesített koronán, és a szokásos tizenkét apostol helyett csak nyolcat ábrázolnak a pánton, kulcsfontosságú rész a teljes program és a keltezés datálásához. A koronának valamiképp köze van a felkenéskor elimádkozott Credóhoz, amelyben az 1054-es egyházszakadás után a filioque formula volt a Romai Egyházban érvényes. Az egybeszerkesztett korona típusában nem idegen a XI. században ismert, mind a nyugati, az ún. Bügelkrone és a keleti, az ún. Kalemaukion koronatípustól. Ennek igazolására bőséges, illusztrációkkal dokumentált analógiákkal szolgál a szerző. A Szent Korona egybeszerkesztésére vonatkozóan felteszi, hogy a Bizáncból érkezett abroncsot es a XI. század folyamán készített pántot akkor szerkesztik egybe, amikor 1083-ban István királyt szentté avatják, és István felemelésekor - az egyházi szentté avatás szertartásakor - ezzel a jelvénnyel érintik a sírból kiemelt koponyáját.A tanulmányt a Szent Koronáról készült 15, s az egykorú analógiákat bemutató 10 színes kép és 50 fekete-fehér illusztráció kíséri.
Raktári jelzet: 342 E 33
Szörényi Levente, Bródy János: István, a király
Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján írta: Szörényi Levente és Bródy János. Felújított változat.
102 perc játékidő. A darab 1999-es, Nemzeti Színházi szereplőgárdájának énekét vonultatja fel (ebben a produkcióban már senki sem szerepelt az 1983-as ősbemutató tásulatából). Az eredeti, Fonográf által szolgáltatott zenei alapok azonban nagyrészt változatlanok, bár helyenként apróbb átdolgozások hallhatók a muzsikában, sőt, Bródy János szövegében is.
Az előadás a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok együttműködésével jött létre.
Szereposztás:
- István, a király - Tóth Sándor
- Sarolt, István anyja - Császár Angéla
- Gizella, István felesége - Csomor Csilla
- Koppány, a lázadó - Gazdag Tibor
- Torda, a táltos - Csengeri Attila
- Laborc, magyar úr - Kaszás Attila
- Réka, Koppány lánya - Auksz Éva
Közreműködik:
- Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei
- Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes
- Pesti Magyar Szinház akadémistái
Extra: Szörényi Levente - Elég volt! Kóruskantáta ősbemutató
Szörényi Levente 2003-ban írta az Elég volt! című kóruskantátáját, Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! című regényének szövegrészleteire. Szólót énekel a zeneszerző: Szörényi Levente.
Raktári jelzet: 782 M 37 (DVD)
Weisz Boglárka: Szent István nemzetsége
Az első magyar uralkodóházat első királyunk után a középkorban gyakran csak "Szent István nemzetségeként" emlegették. Az államalapító nyomdokain járó Árpád házi uralkodók erős királyságot teremtettek, s ha kellett, megvédelmezték a németek és bizánciak seregeitől. Noha a korszak nem szűkölködött trónviszályokban, pártharcokban, véres háborúkban, a kunok és tatárok pusztító betöréseiben, mégis a magyar história egyik legfényesebb periódusa. Az Árpádok dinasztiája adta a lovagkirályt, Szent Lászlót, a műveltségéről elhíresült Könyves Kálmánt, az "aranykort" megteremtő III. Bélát, az aranybullát kiadó II. Endrét, s a "második honalapítót", IV. Bélát.
Raktári jelzet: 943.9 W 46
Varga Mátyás: Szent István király
E könyv sok örömet szerez majd azoknak a kisebb gyerekeknek, akik csak képeket nézegetve ismerik meg első királyunk életét, de azok is kedvüket lelhetik benne, akik már el tudják olvasni a képekhez tartozó rövid szövegeket is. Az olvasni tudó nagyobb gyerekek és a felnőttek pedig egy összefüggő életrajzot találnak majd a könyv végén.
Raktári jelzet: V 40