Magyar feltalálók 1. rész
A világ számos országában évtizedek óta rendeznek ilyen nemzeti emléknapot. Hazánkban június 13-án ünnepeljük a magyar feltalálók napját. Az eseményt a Magyar Feltalálók Egyesületének kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepelték legelőször. A választás azért esett erre a napra, mert Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós 1941-ben ezen a napon jegyeztette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását, amely később világhírnevet szerzett hazánknak. Számos olyan magyar találmány született, amely megváltoztatta a világot, ilyen például a Bíró László nevéhez fűződő golyóstoll, a rubik kocka, amely Rubik Ernő nevéhez köthető. A dinamó feltalálója Jedlik Ányos, a számítógépet pedig Neumann János alkotta meg. Eötvös Loránd fizikus jegyzi a torziós ingát és Puskás Tivadar találta fel a rádió elődjét, a telefonhírmondót. A fenti felsorolásnál jóval hosszabb a magyar feltalálók és találmányaik névsora.
ASBÓTH OSZKÁR (1891–1960) helikopter
Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. A repülés történetében ez volt az első eset, hogy emelőcsavaros, rotoros repülőszerkezet tartósan fent tudott maradni a föld felett. Ez a sikeres felszállás Európa-szerte új lendületet adott a helikopter-kutatásnak. 1928. szeptember 9-én szállt fel egyhelyből, függőleges irányban és nagy magasságba elsőként a világon.
BAY ZOLTÁN (1900–1992) a magyar Holdradar-kísérlet, a fotoelektronsokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció. (Mikrohullámú holdradar)
A kísérletek 1945 nyarán kezdődtek, 1946. február 6-án bejelentették a világnak, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni. Ezt Bay jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tette lehetővé, mely elv a mai napig használatos. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokkal pontosabbá tették ismeretünket a Naprendszerbeli távolságokról (lásd csillagászati egység). Ezzel Bay Zoltán elindította a radarcsillagászatot, és egy új tudományág született. 1946 és 1948 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének. Valójában ez volt az első alkalom, amikor az ember elért egy Földön kívüli objektumot, maga a kísérleti technika pedig hamar a radarcsillagászat alapjává nőtte ki magát. A radarcsillagászat igen fontos szerepet játszott Albert Einstein általános relativitáselméletének igazolásában is.
BÁNKI DONÁT (1859–1922) karburátor
Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt fejlesztették ki 1890-ben az úgynevezett Bánki-Csonka motort, amely később a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes termékévé vált. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.
BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF (1899–1985) golyóstoll, automata sebességváltó, gőzerővel hajtott ősmosógép
Több mint harminc sikeres, nemzetközileg elismert találmánya volt, de leghíresebb találmánya a golyóstoll. 1938-ban már több mint száz országban szabadalmaztatta. Végül szabadalmát 1948-ban a PARKER cég vette meg. Az USA-ban mint BIRO PEN lett ismeretes. Másik jelentős találmánya az automata sebességváltó. 1932-ben egy gépész barátjával (Rigó) motorkerékpáron Budapestről Berlinbe utazott leplombált sebességváltóval. A General Motors megvásárolta szabadalmát, hogy ne vehesse meg a konkurencia.
BLÁTHY OTTÓ TITUSZ (1860–1939) villanyóra
Gépészmérnök létére találmányai az elektrotechnika és a villamosság témájába tartoznak. Legnagyobb szabadalma az indukciós fogyasztásmérő volt, melyet napjainkban villanyóra néven emlegetünk. Az azóta szinte minden lakásban megtalálható villanyóra tulajdonképpen ugyanaz a szerkezet, amit Bláthy Ottó megalkotott. Számos egyéb találmánya is volt, például a fogyasztásmérő, a zárt vasmagú transzformátor, és a háromfázisú generátor is.
BOLYAI JÁNOS (1802–1860) abszolút mértan, általános relativitáselmélet
Kilenc idegen nyelvet beszélt, kínait és tibetit beleértve. A magyar-osztrák királyi és császári hadsereg elsőszámú matematikusa, hegedűvirtuóza, vívója és táncosa volt. Elvetette a párhuzamosok eukleidészi alaptételét. Bolyai megállapítása új korszakot nyitott a geometria történetében. Kétezer éves problémát oldott meg! Világhírű felfedezése APPENDIX néven jelent meg, apja matematika könyvéhez csatolva. Albert Einstein tanulmányozhatta Bolyai felfedezéseit, mielőtt 1905-ben megalkotta relativitáselméletét. A fizikai gravitációs erőtér és a geometriai tér közötti belső összefüggés felismerésével kapcsolatban írja: „...a nehézkedés, vagyis a gravitáció törvénye is szoros összeköttetésben látszik lenni a világűr lényegével, valóságával." Erről az idézetről Toro Tibor fizika professzor tanulmányt írt, amiben bizonyította, hogy Bolyai János felismerésével az általános relativitáselmélet alapját határozta meg még jóval Einstein előtt.
CSONKA JÁNOS (1852–1939) karburátor (porlasztó), automatikus csőgyújtás (gáz- és petróleum-motoroknál), gázmotor, motoros tricikli (postások részére), benzinmotoros autó
A magyar autóipar megteremtője. 1875-től a budapesti műegyetem gépműhelyének vezetője. 1879-ben szerkesztette önálló elgondolású gázmotorját, az első magyar robbanómotort. 1892-93-ban Csonka János és társa, Bánki Donát feltalálták a benzinmotorokhoz a karburátort, vagyis porlasztót. Csonka és Bánki úttörő munkát végeztek az általuk szerkesztett motorokkal. Függetlenítették magukat a külföldi gyárak megoldásaitól, amelyek még mindig a gőzgépektől örökölt formákkal küszködtek. A motorgyártás volt a fő szakterülete. Feltalált többek között belsőégésű motorok gyújtásának önműködő beállítására szolgáló szerkezetet. De hordozható és szétszedhető láncfűrész berendezést is szabadalmaztatott.
DÉRI MIKSA (1854–1938) transzformátor, repulziós motor
Bláthy Ottóval és Zipernowszky Károllyal együtt dolgozva feltalálta a váltóáramú transzformátor rendszert, amivel világsikert értek el. Ez a rendszer tette először lehetővé az elektromos energiának nagy távolságokra való átvitelét és nagy területen való elosztását. Ma már alig van a világon olyan nagyobb energia-mennyiséget termelő mű, amelyik nem ezt a rendszert használná. A kísérleti munka legnagyobb részét Déri végezte. Sok más találmánya is volt. Egyik a Déri-féle repulziós motor, ezzel biztonságossá tette a felvonókat, ami addig egyetlen egy motortípussal sem sikerült.
báró EÖTVÖS LORÁND (1848–1919) torziós inga, általános relativitáselmélet
A torziós- vagy Eötvös inga báró Eötvös Loránd által szerkesztett mérleg. A készülék felvilágosítást ad a Föld felszíne alatt levő anyagokról. Az Eötvös-ingával meg lehet állapítani a földrétegek alakjait. Az egész világon fontos eszköze a földméréstannak (geodézia) és a geofizikának, amelyik a Föld fizikai tulajdonságait kutatja, ezért a bányakutatás fontos eszköze. Ásványi kincsek kutatására – mint például olaj, szén, fémek – is szolgál. Eötvös általános relativitáselméletének (kapillaritási elmélet) alapjait 1905-ben fogalmazta meg. Ennek alapján építette ki rendszerét Einstein és volt képes relativitáselméletét megalkotni.
FONÓ ALBERT (1881–1972) sugárhajtómű, szárnyashajó
Több, mint 50 szabadalommal gazdagította a hazai innovációs tevékenységet. Találmányai leginkább a közlekedéshez köthetők, és a mai napig meghatározóak, mind a vasúti-, a vízi-, vagy a légiközlekedés terén. Találmányai között megtalálható az 1923-ban kidolgozott gőzkazán és egy később szerkesztett bányászati légsűrítő berendezés. Ő volt az egyik első ember, aki kidolgozott egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe később Kármán Tódor is bekapcsolódott. A sugárhajtás egyik úttörője, a torlósugárhajtómű feltalálója.
GALAMB JÓZSEF (1881–1955) Ford T-Modell autó tervezője, bolygókerekes sebességváltó, villamos gyújtóberendezés, Fordson traktor
A FORD üzem alkalmazottjaként tervezte meg a híres T-modell autót. Feltalálta a bolygókerekes sebességváltót és a villamos gyújtóberendezést. Ugyanakkor kidolgozta a gépkocsik futószalagos gyártását. A Ford kisüzemből hatalmas gyár lett. 19 év alatt 15,5 millió T-Modell kocsit gyártottak. Az elegáns A-Modell autót is Galamb József tervezte. Az első világháború alatt tervezte a Fordson traktort. Az angol kormány 7000 darabot rendelt belőle. Ezt a traktort igen kedvelték a földművelők, mert könnyebb volt, mint a többi kapható, illetve létező traktor és kezelése is sokkal egyszerűbb volt. 1925-ben az Egyesült Államokban gyártott traktoroknak több, mint a fele a Ford gyárban készült.
GÁBOR DÉNES (1900-1979) hologram
A holográfiát Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, amely minden eddig ismert módszernél több információ visszaadását tette lehetővé. Az eljárást holográfiának nevezte el, amely két görög szó összetételéből jött össze (egész, teljes + írás, irat). Fantasztikus találmányáért Gábor Dénest 1971-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el.
IRINYI JÁNOS (1817 –1895) biztonsági gyufa
Sokan kísérleteztek a tűzgyújtással, de csak bonyolult és veszélyes módszereket találtak ki. Irinyi 1836-ban feltalált olyan GYÚJTÓSZÁLAT (gyufát), ami nem volt sem veszélyes, sem egészségtelen. A foszfort vízben feloldotta és addig rázta egy üvegfóliában, amíg megszemcsésedett. A foszfort összekeverte ólomszuperoxiddal, arab mézgával (gumiarabikum). A pépszerű masszát tégelybe öntötte és fenyőszálacskákat mártott a keverékbe. Száradni hagyta. Amikor kipróbálta, mindegyik egyenletesen meggyulladt. Így feltalálta a gyufát. Rómer István, Magyarországról származó és Bécsben élő gazdag gyógyszerész megvette Irinyitől, a szegény diáktól találmányát és annak kihasználási jogát 60 forintért. Megkezdődött a gyufagyártás és ennek az egész világ örült. Rómer István meggazdagodott Irinyi találmányán, Irinyi azonban szegényen és elhagyatottan halt meg Vértes községben.
